2011. február 12., szombat

Barcika 50


Idén már lemondtam a Barcikáról sajnos. Beteg is voltam, fáradt is voltam, egyedül biztos, hogy most kihagytam volna. Szerencsére Ákos és Luca úgy döntött, hogy megnézik maguknak a túrát, ha elmegyek velük idegenvezetőnek. Egy percet sem gondolkodtam a továbbiakon. Indulhatunk.

Az idei egy nagyon rendhagyó Barcika lett. Ákosék az 50-t tervezték, így én is arra mentem. Sosem voltam még az 50-n. :) Csak még a régi 45-ösön a korai időkből. Jó is, hogy nem a 65-re mentem, az a mostani állapotomban sok lett volna ma. A másik dolog, hogy kétszer rajtoltam. :)) Na jó, ilyen mondjuk már megesett.. de nem így. Történt ugyanis, hogy Ákosnak már a telkeknél jutott eszébe, hogy otthagyták a lapjaikat az autóban. Vállaltam a nyúl szerepet és visszarohantam újra a rajtba. Így indult a túra. Aztán nagyon jól folytatódott, nagyon jó volt újra a Damasánál sétálni,

Upponyban inni kedvenc csapomból, átmenni a szoroson és végigmenni a Lázbérci mentén.

Ezeket soha nem fogom megunni. Ákosék Dédestapolcsány előtt elhúztak, és elkavartak. A ponton bevártam őket. Innentől kicsit másképpen mentünk mint addig. Visszavettünk a tempóból. Sok helyen hatalmas sár volt, kilókkal nőtt meg a cipőink súlya. És ez nagyon fárasztó volt. El is fáradtunk. Ahogy kell. De nagyon jó volt!! ;)

Jó volt a túra (szokás szerint), jó volt Luca és Ákos társasága, és jó volt újra a megszokott arcokat látni. Furcsa, hogy mennyire összeforrott ez a túra pár arccal, akik minden évben ott vannak. És ez jó. Nagyon jó. Mert jó érezni, hogy másnak is ilyen sokat jelenthet egy esemény, ami ilyen messze van, ilyen családias és ilyen hangulatos. A szememben a Barcika egy nagyon értékes túra. Szóval srácok, remélem találkozunk jövőre is!

Timex adatok

Képek