BEAC Maxi 2002
Part1 (Magyarkut-Nagymaros)
Iden sokkal kedvezobb korulmenyekkel kecsegtetett mint tavaly, megis ez volt
eddig a legpechesebb Maxim.
Most is a 7:30-as vonattal indultam, mint a mezony nagyresze. A kis pirosra mar "nyomakodni" kellett. A rajt szepen gordulekenyen ment, egy nagy bosszusag azonban volt a dologban. A
fuzetben szerepelt a tavalyi teljesitok egy resze. De kerdem en, miert csak egy resze??
A kimaradt szemelyeknek, mint ahogy nekem is meg kellett elegednunk azzal, hogy
kipontoztak a helyet a vegen, hogy legalabb az latszodjon, nem csak nekik sikerult.
A rendezoktol egyebkent azt a valaszt kaptam kerdesemre (hogy vajon miert maradtam ki),
hogy 8 embernek elkavartak a papirjat. Na bumm. Vegulis nem az a lenyeg, hogy
benne legyek a fuzetben, de azert kicsit keseru maradt a szam ize.
Hat akkor start. Nagyjabol negyed 10-kor indultam, de elottem mar eleg sokan nyomtak
az ipart. Az elso emelkedok utan keresgeltem a jol megszokott doppingszerem, de
hiaba, akkor vettem eszre, hogy nem raktam be szolocukrot. Ez volt a 2. csapas.
Egy-ket turatars melett elhaladtam, egy-ket keson indulo bicajos elzuzott mellettem,
de egyebkent nagy volt a pangas. Tavaly valahol nem vettem eszre egy balos beterot
a nagy dozerutrol, ezert most nagyon figyeltem. Olyannyira, hogy most meg elmentem
egy hamarabbi leteron, de ugy rendesen. Szalagozva volt az ut, eloszor azt hittem azon
kell menni, mellesleg ket srac jott is utanam, mint kesobb kiderult rosszul tettek. Az
ut iranya jo volt, ezert nem fordultam vissza, viszont egy ido utan erosen elkezdett
lejteni. Vegul leertem majdnem a sinekig :(. Innen a legelso uton amin lehetett elkezdtem
visszamaszni a nyeregbe, iranyban nem volt a legjobb, mert kicsit visszafele ment, de
mar mind1 volt. Igy kerultem egy jot, es a szintekbol is kijart rendesen. Idoben nezve
pedig olyan jo 20 perccel lettem kurtabb. Probaltam kicsit jobban meghuzni lefele menet
Nograd fele. 1999-ben mentem egy nagyon jot, es az akkori reszidoket felirtam magamnak
egy cetlire. Ezeket az idoket kellett tartani, hogy elerjem a 17:45-os kompot. Osszefutottam
par ismerossel, akikkel egyutt megint kavartunk egy picit, de ez nem volt veszes.
A nogradi varat utoljara a Szondirol hazafele menet lattam a vonatbol, most igy messzirol
megcsodaltam ujra. A pont elott mar izgultam a hatranyon amit sikerult osszedolgoznom.
Odaerve pecseteltettem, toltottem egy kis friss forrasvizet, es indultam is tovabb. A
pont utan utolertem az a ket sracot, akik jottek utanam a rossz uton, meg is beszeltuk
a dolgot. Egy bocsit kertem toluk, amiert elvittem oket a malnasba ;)
A pontnal egyebkent mar fel oraval rosszabb volt az idom, mint kellett volna.. Mivel most
8 perccel hamarabb indultam mint 99-ben, igy a netto hatranyom ugy 20 perc volt. Ezt
probaltam is ledolgozni, de nem nagyon ment. Annyira tellett, hogy sikerult tartani ezt
a 20 percet. A Csovanyos elott volt egy tabla, hogy meg 7,6km a Csovi. Innen gondoltam
ha jol megnyomom felfele, akkor tudok hozni vmit. Felfele menet nagy szedresek probaltak
lassitani kisebb-nagyobb sikerrel. Kezemben egy powerade-del nyomultam felfele,
ami a meleg hatasara szepen el is fogyott mire felertem. Az idon nem sikerult semmit
se hozni, megint csak tartani tudtam a 20 percet. Emiatt nem pihentem semmit, hanem
rogton indultam is tovabb. Itt egyebkent eleg sokan alltak meg kajalgatni. A Nagy-Hidegen
vettem egy kis vizet, es indultam lefele a turistahazhoz. Lefele jol ment, azonban itt mar
kezdtem erezni a hatizsak hatranyat az ovtaskaval szemben, ami persze csak igy kocogva
jon ki igazan. A derekamnal elkezdte kidorzsolni a bort. A ponthoz erve mar csak 15 perc
volt a "hatranyom". Torokmezo fele menet talalkoztam eloszor Kalapossal es Balazzsal.
Kalapost egybol meg lehetett ismerni, bar meg sosem lattam. Kicsit kerulgettuk egymast
a Kovesmezoig, ahol finom dinnyet kaptunk. Torokmezonel mar csak 10 perc minuszom
volt. Ujabb jo kis kaptato jott Hegyes tetoig. Itt talalkoztam Hamori Pistaval is, udvozoltuk
egymast egy kezfogassal. Eleg jo tempoban ertem fel es vegre utolertem magamat.
Ennek oromere eloszedtem a fenykepezogepet (a turan eloszor!) es csinaltam
par kepet, az eppen erkezo turatarsakrol es a tajrol is. A pontorok osszepakoltak, es
bejelentettek, hogy ok bizony most bezarnak.. egyutt indultam veluk visszafele, az eppen
erkezoknek utkozben pecseteltek. Ahogy eszrevettem a legtobben nem akartak a bokajukat
kitorni a keken, es veluk egyutt en is visszafele mentem lefele. Vegul a kavarasok ellenere
is sikerult terv szerint erkezni Nagymarosra. Lefele egyebkent mar nem siettem,
fenykepezgetve erkeztem. Itt is talalkoztam ismerosokkel peldaul Farkas Valival, aki
immaron celbaerve pihent. Volt ido enni, inni, feltolteni a kulacsokat. Voltak akik a
Duna vizeben hutottek a tulfutott futomuveket.. ;) Lattunk egy jokora permetezo repulot is, tobbszor szallt el a fejunk folott, volt is miert dolgoznia, nehol nem
lehetett megallni, annyi szunyog volt..de amig mentunk addig nem nagyon zavartak...
Part2
(Nagymaros-Huvosvolgy)
17:45-kor meg egy busz szenvedett
felfele a REV-re, aztan pedig mi toltottuk fel a maradek helyet. Felszallas kozben meg
a pontorok tajekoztattak arrol, hogy nem menjunk a kek jelzesen majd Nagyvillamtol,
mert vadaszat van arra, hanem valasszuk inkabb az Apatkuti volgyet. Innen mar nem kellett
sietnem, nem is nyomtam annyira. A lenyeg a komp volt, mert a batyammal igy beszeltuk
meg a talalkozot PilisSzentLacin. Nagyvillam utan tehat visszafordultam a muuton, es
azon indultam lefele. A nagy visszafordulot el akartam kerulni, ezert elindultam le
a hegyoldalon a lenti ut fele, de balul utott ki a dolog, mert sikerult visszamasznom
ugyanarra az utra, de a nagy puklit igy is levagtam (ujabb plusz szintekkel). A volgybe
erve mar kezdett szurkulni. 4 sraccal mentem egyutt, aztan kicsit lemaradtam. Mikor
befordultunk az erdobe a sok aszfaltrol, mar elo kellett szedni a lampat. Mikor ahhoz
a jo kis forrashoz ertunk, utolertek Kalaposek. Innen nagyjabol egyutt mentunk PSZL-ig,
nagyon jo tarsasagnak bizonyultak :).
Meg a volgyben lattunk egy doglott muflont, ugy kellett kikerulni, ott fekudt az uton.
Nem is ertem miert hagytak ott, ha mar leteritettek..
Egy picit meggyult a bajunk a patakkal, joparszor at kellett maszni rajta. Reszemrol jo
volt kierni vegre a volgybol. A faluban ugato kutyak fogadtak, messzire jelezve jottunket.
Mindenki meglepodott rajta, hogy eleg koran ertunk a ponthoz. Fel kilencre megerkeztunk.
Jo etvaggyal elfogyasztottuk a finom levest. Ezutan rendeltem egy kis edesseget,
amit aztan masok is megkivantak ;) Szoval jol elvoltunk, pihiztunk, kajaltunk, pialtunk.
Nagyon jol esett ez a kis onkenyeztetes. Kozben megjott a bratyo is, benevezett az ejszakaira.
Fel tiz fele indultunk el oten Dobogoko fele. Szepen haladtunk ahogy kellett, sokat
beszelgetve, es kozben kuzdottunk az emelkedokkel. Jo hangulatban ertunk fel a muutra,
ahol rossz iranyba (jobbra) fordultunk rajta. A zsakutca jelzotablanal mar gyanakodtunk,
mikor pedig keritesbe utkoztunk, megneztem a terkepet, es gyorsan rajottunk,
hogy a masik irany volt a helyes.. Itt Kalaposek pihentek egyet, mi viszont ugy dontottunk
jobb nem allni mostmar. Gyorsan beporoztam magam, hatha segit vmit a kidorzsolodeseken
a hintopor.
Dobogokorol tesoval indultam tovabb, de tudtam,
hogy utolernak majd Balazsek, O ugyanis bejarta a sarga szakaszt. Mi meg majd csak
elevickelunk. A Fagyoskatonanal tudtam a leterot, es a sarga jelzes is jol
ment, de volt ahol inkabb a nagy dozert valasztottuk. Ugyhogy szepen leertunk
Lajosforrashoz. Itt eppen elcsiptuk meg a bufet, gyorsan bedobtam egy kolat
magamba, kell a koffein potlas. A kovetkezo szakasz jol ment, kiveve a veget.
A zold keresztet (ha jol emlexem) elvesztettuk. Eloszor elindultunk egy masik uton,
majd visszamasztunk es az iranyt tartva atvagtunk az erdon. Vegul egy kerites menten
szepen kijutottunk a Csikovaraljai turistahazhoz. Megint osszefutottunk a tobbiekkel.
Ezutan a betonos szakaszt nem kivantam. Csobankan az egyik elagazasnal volt egy kis
tarsulat egy auto mellett alltak, amibol szolt a zene, akik szerintem csak ugy heccbol
masfele akartak iranyitani mindenkit.. mi nem is torodve veluk mentunk tovabb.
A Kevely nyereg megmaszasa nem okozott nagyobb gondot, bar nem mentunk gyorsan, szepen
komotosan, de felertunk. Fent tok jol ki volt vilagitva a hely gyertyakkal, amik egyuttal
az iranyt is jeleztek. Gyors pecset, es usgyi tovabb.
Viszonylag hosszu koves lefele kovetkezett, majd leerve a falu fele vettuk az iranyt
(persze a keken, ahogy kellett). Nyilt terepre ertunk, es valahol megint nem figyeltunk,
mert a faluba kicsit "lejjebb" ertunk, mint kellett volna, es bekavartunk egy zsakutcaba.
Visszamentunk, majd a falu szelen megtalaltuk a keket.
Eleg lassan telt az ido a Kulso becsi utig. Mar faradtam kicsit, es ereztem a kidorzsolt
labam es hatam is rendesen. Balazsek megint beertek, es a teglagyarig megint egyutt mentunk. Vegre eljott az utolso nagy emelkedo. Itt mi megint elhuztunk kicsit. Elindulva
felfele, valoszinuleg az utolso elszalloban levo pillangot lattuk szembe jonni velunk.
Az ominozus helyen, ahol bementunk az erdobe, irdatlan mennyisegu hasznalt "kelleket"
lattunk a farakasoknal, eleg gusztustalan kornyek. Felfele megintcsak szepen lassan
haladtunk a szerpentinen. Eleg hosszura nyult a maszas. A vegen atfordultunk a sargara
bar nem tudom miert es nagyjabol megint egyszerre ertunk fel a ponthoz a tobbiekkel.
Itt valtunk volna el tesoval, megbeszeltuk, hogy szepen megvarom a celban, de mikor
el akart indulni a keken, a pontor visszatessekelte, es mondta, hogy mindenkinek a
levagast kell kovetnie.. Pislogtam egy nagyot, hogy hat ez meg miota divat, de mind1,
igy legalabb egyutt mehettunk vegig. Itt vegso bucsut vettunk Balazsektol, es elindultunk
a sargan lefele, majd at a repteren. Innen mar szepen lecsorogtunk Huvosvolgybe. A
celt is gyorsan megtalaltuk, megmasztuk az utolso lepcsoket es mar be is ertunk. (8:30) Voltak akik mar szunyokaltak, harman elottunk ertek be ugy 5 perccel, Kalaposekat meg meg akkor sem lattuk, mikor a villamoshoz mentunk, pedig tuti jottek, csak biztos pihiztek egyet
meg a pontnal.
Szoval megvolt harmadszor is. Nagy idot nem mentem, de nem is izgatott, igy is nagyon jo
kis kaland volt. (es most az esot is megusztuk teljes mertekben!!)
Gratula minden teljesitonek!
2002. szeptember 8., vasárnap
2002. június 22., szombat
Tortura 65 2002
Tortura 65
----------
5. alkalommal vagtam neki a Torturanak. Resztavjait ennel sokkal tobbszor is bejartam, hiszen nekem a Bukk a hazai terep, itt nottem fel turazova ;)
Iden a vasutallomasrol gyalog indultam a Vallon utcaig (kar, hogy nem a Dobo terrol indult a tura), ez volt a bemelegites.. Tavaly 2 rendezes volt egyszerre (egymas ellen), remeltem, hogy iden osszefognak a miskolci es egri rendezok es egyutt alkotnak vmi szepet... hat nagyot kellett csalodnom, de errol majd kesobb.
Odaerve par fo lezengett a szervezokon kivul, valoszinuleg Vadmalac es ifj. Esti Kornel sporttars adtak a lezengok nagy reszet.. (mint VM beszamolojabol kiderult idoben stimmel a dolog).
Rendbe szedtem magamat, es 7:36-kor nekivagtam az utnak 39. sorszammal. Gyorsan atfutottam a par lapbol allo fuzetet, nagy valtozasokat nem vettem benne eszre, a legfuribb valtozas a Nagykomazsai pont volt Tapolca folott.. hmm, fogalmam sem volt, annak mi ertelme volt? (mint kesobb kiderult nem is volt a pontnal senki, ergo nem is volt pont!)
Nade kezdjuk az elejen. Kocogva indultam neki, a Varallomasig kicsit kavarva, de jo tempoban. Kozben mindossze 1 turatarsat lattam. Itt egy hosszu egyenes betonut jon, amirol egy (a helyet kevesbe ismerok szamara) varatlan helyen kellett befordulni egy elkeritett terulet mellett. Innen irany a Nagy-Eged. Itt szinte mindig elkavarok egy kicsit, es ez most is sikerult. Vacak a jelzes, es sok elagazas van minden fele.. Egy helyen mind2 iranyban elindult a jelzes, en persze a rosszat kovettem, egy ido utan elfogyott az ut. Vissza mar nem fordultam, egy nagyobb dombot megmaszva vissza verekedtem magam (a szo szoros ertelmeben.. a nagy dzsumbujban) a jelzesre. Ezutan mar minden ment mint a karikacsapas. Lihegve, izzadtan ertem fel a Nagy-Eged csucsara, ahol par fiatal srac vart a pontnal (kilatonal). Megkerdeztem toluk, hogy iden ugye lent lesz a pont a Tamas kutjanal, es nem
fent a kanyarban elotte, mert ezzel tavaly megszivtuk. Szerencsere most lent van a pont,
remek, igy lehet majd frissiteni.
Innen remekul lehetett haladni a dog unalmas uton kocogva Varkutig. A pontnal gyors pecseteles, vizvetel a kutnal. Volt itt ket fiatal leanyzo is, par szot valtottam veluk. Azt nem tudtak megmondani milyen tavon mennek, azt mondtak az meg elvalik..meddig birjak, tehat gondolom a 65-re neveztek. Bator cselekedet volt, (elnezve oket talan vakmero is!). Jo utat kivanva nekik tovabbkocogtam. Kesobb talalkoztam 2 fiatal sraccal is. Mikor elkocogtam mellettuk, ramkerdeztek, hogy torturazo vagyok -e. Mondom igen. Melyik tavon megyek? 65- felelem. Futva?-kerekedik ki a szemuk. Igen-felelem. Hosszutav futo vagyok? -Hat valami olyasmi. feleltem, aztan nekik is jo turat kivanva elporoztam. A Volgyfo haz nekem ugy volt az emlekeimben, hogy mindig is pont volt, iden nem. En persze ezt nem vettem eszre a fuzetben, ugyhogy egyenesen bementem a hazba. Sehol senki. Bent sotet volt, es HUVOS!! De hat pont az nincs, megneztem a fuzetet, es valoban, nem is irtak, hogy itt lenne vmi, csak erinteni kellett. OK. Itt ket latasbol mar nagyon ismeros kedves budapesti turatars tanakodott meg egymassal, hogy hat ok is ugy emlekeznek, hogy itt pontnak kene lenni.. a rutin neha becsap.
Itt elfogyott az a hosszu unalmas dozerut, helyette megrosszabb jott: egy kis beton. A meleg ekkorra mar "szornyu" fokozatra kapcsolt. A jelzest kovetve letertem a betonrol, es bevagodtam az erdobe, utkozben jott a Zsuzsa forras aminek a vize nem ivoviz, ugyhogy csak mosakodni tudtam. Nyomas tovabb. Enyhe kaptato felfele, utkozben par turazot latok, amint zugnak lefele vissza a betonra keresztul az erdon.. ugy latszik eleguk lett a hegymaszasbol, inkabb a konnyebb muutat valasztjak. Nemsokara felertam a tetore, ezutan elsusnyasodott az ut, de elindult lefele. Szerencsere hamar kitisztult ujra, mielott visszaert volna a beton utra. Itt is talalkoztam turazokkal 2 fiu/1lany megoszlasban. Innen huzos emelkedok, es jol futhato egyhe lejtok valtogattak egymast, mire elertem a Tamas kutja elotti muutat. Itt egy nagyobb csapat ismerossel futottam ossze ;)). Egyutt mentunk le a forrasig, ahol a pontorok mar vartak, egy-ket turazoval egyetemben. Itt egy hosszabb pihenot tartottunk, kaja, (itt volt az mar emlitett hatalmas ellatas: zsiroskenyer forrasvizzel :) hehe.. torturas modra), de ezt mar megszoktam. Igaz regebben volt olyan ev (egyre emlexek), amikor kimondottan jo ellatas volt. Akkor szponzorok segitettek a rendezoket.
Kozben tobben befutnak a ponthoz, akiket utkozben elhagytam, van aki el is indul hamarabb mint mi. Itt nagyon lelassultam, hiszem maradtam a tobbiekkel Tar-koig, vagyis egeszen a Keskenyreti pontig. Ez a szakasz felettebb durva. Tarko ugy magasodott folenk, mint valami rossz alom. Iszonyat magasnak tunt, es rendesen megszenvedtunk vele, mire felvonszoltuk magunkat. Es persze ekkor a meleg mar az "elviselhetetlen" fokozatot verdeste. Tarko utan leerve a Keskeny retre kicsit beszelgettunk a pontorokkel, akik elotte pont a bicajosok utvonalat szalagoztak, majd erzekeny bucsut vettem a tobbiektol, es ismet kocogora vettem a figurat. Itt mar nehezen ment. Egyre kisebb szakaszokat futottam meg, foleg a gyengen, de alattomosan (es folyamatosan) emelkedo utakon. Bankutra ugye nem kellett kimenni (miert is lett volna a pont a sihaznal, ahol esetleg meg vizet is vehettunk volna, vagy a bufeben vmit), hanem joval elotte a parkoloban. Remeltem, hogy itt lesz vmi szolgaltatas, de semmi sem volt. Itt lattam meg utoljara par turatarsat, ezutan mar senkivel sem talalkoztam. Jott a Nagymezo, majd a nagyon-nagyon veszes Rejtek-Sugaro paros, ahol azthiszem mindenki megszenvedett rendesen. Brutalis meleg volt, hol teljesen nyilt reteken, hol iszonyat dzsumbujban bujkalva kellett kovetni az egyebkent is nehezen kovetheto s+ jelzest. Itt mar sok helyen nem volt kedvem futni sem. Az utat szerencsere nagyon jol ismertem, ugyhogy en nem kavartam el sehol, de biztos voltak akik itt elvesztek kicsit.. Vegtelennek tuno ido mulva erkeztem le a Szarvaskuthoz, ahol regebben szinten pont volt.. most persze itt sincs semmi. Irany tovabb Hollosteto. Ezen a szakaszon mar elfogyott a plusszos vizem, a sima vizbol pedig par korty maradt melegre forrva. Hollostetore erve megceloztam az elagazasban a dombon levo panzio bufejet, es lehuztam egy uveg sort. Ez nagyon jo volt, csak eddig meg semmit sem ettem (mazsolan es szolocukron kivul), ugyhogy gyorsan utana dobtam egy szendvicset is, nehogy nagyon elkabuljak. A kabulast nem usztam meg, lelassultak a reakcioim, viszont sokkal jobb lett a kozerzetem, es vegre nem voltam szomjas. Nosza irany Bukkszentkereszt. Ez viszonylag hamar csont nelkul meg is volt, bar addigra megint felforrt az agyvizem. A pont a jol bevalt vendeglonel volt, de most nagy meglepetesemre nem bent, hanem kint egy autoban! Hm.. hat ha igy allunk, akkor csak pecsetelek, aztan itt se vagyok. Ugyhogy innen nagyon gyorsan tovabbindultam (ha Hollosteton nem megyek be a bufebe, itt muszaj lett volna). Utkozben kiittam egy csapot, es megfurodtem benne. Innen mar csak 15 kilcsi. Leerve BK aljaba, brutalis emelkedok kovetkeztek, amit mar itt senki nem kivan. Kicsit kesobb a Nagy-Som hegyet elerve mar tudtam, hogy a hatralevo szakasz mar konnyu, igaz a Nagy-Som hegyrol meg le kellett jonni azon a nagyon ronda meredek lejton.
Aztan mar konnyen ment minden. Azaz majdnem. A fuzetben ugye ugy volt, hogy a Nagykomazsanal levo banya EP. Na ott kerestem egy 10 percet, hogy hova tudtak ugy elbujni a pontorok, hogy ne talajam meg oket, de senkit sem talaltam, igy ezt a rublikat az igazolofuzeten uresen hagyva indultam a cel fele Tapolcara.
17:39-kor beerve 2 rendezot talaltam, akik kozoltek, hogy en vagyok a 2. "gyalogos" teljesito, eddig meg csak 1 fiatal srac, meg 3 bicajos erkezett be. Az idom 10:03 volt. A kituzott idomtol rosszabb, de ilyen korulmenyek kozott nagyon meg voltam elegedve vele.
A celban ujabb zsiroskenyerek voltak, de semmi mas. Ez azert mar durva, tavaly legalabb virslit kaptunk a helyi bufeben.
Na sebaj, ez a Tortura sajatossaga marad, es akarmilyen furcsa is, nekem igy is a kedvenc turaim koze tartozik (csakugy mint a Bukk900, ahol meg ennyi szolgaltatas sincs ;). Azt meg hozzateszem, hogy most mentem eloszor rovid futonadragban erre a turara, es hat mit mondjak a labam most ugy nez ki mint valami modern festmeny. Piros csikok, karcolasok, csipesek (r*hadt sok bogar kovetett minden fele), horzsolasok, szoval brutalis. Eloszor ra se akartam ismerni a sajat labamra ;)
Innen megint nem busszal, hanem gyalog mentem meg kb egy masfel orat mire hazaertem Miskolcon. Igy lett kerek az egesz.. az egri vasutallomastol az ajtonkig ;)
Es persze jovore is megyek. (ha haza tudok utazni azon a hetvegen Miskolcra)
----------
5. alkalommal vagtam neki a Torturanak. Resztavjait ennel sokkal tobbszor is bejartam, hiszen nekem a Bukk a hazai terep, itt nottem fel turazova ;)
Iden a vasutallomasrol gyalog indultam a Vallon utcaig (kar, hogy nem a Dobo terrol indult a tura), ez volt a bemelegites.. Tavaly 2 rendezes volt egyszerre (egymas ellen), remeltem, hogy iden osszefognak a miskolci es egri rendezok es egyutt alkotnak vmi szepet... hat nagyot kellett csalodnom, de errol majd kesobb.
Odaerve par fo lezengett a szervezokon kivul, valoszinuleg Vadmalac es ifj. Esti Kornel sporttars adtak a lezengok nagy reszet.. (mint VM beszamolojabol kiderult idoben stimmel a dolog).
Rendbe szedtem magamat, es 7:36-kor nekivagtam az utnak 39. sorszammal. Gyorsan atfutottam a par lapbol allo fuzetet, nagy valtozasokat nem vettem benne eszre, a legfuribb valtozas a Nagykomazsai pont volt Tapolca folott.. hmm, fogalmam sem volt, annak mi ertelme volt? (mint kesobb kiderult nem is volt a pontnal senki, ergo nem is volt pont!)
Nade kezdjuk az elejen. Kocogva indultam neki, a Varallomasig kicsit kavarva, de jo tempoban. Kozben mindossze 1 turatarsat lattam. Itt egy hosszu egyenes betonut jon, amirol egy (a helyet kevesbe ismerok szamara) varatlan helyen kellett befordulni egy elkeritett terulet mellett. Innen irany a Nagy-Eged. Itt szinte mindig elkavarok egy kicsit, es ez most is sikerult. Vacak a jelzes, es sok elagazas van minden fele.. Egy helyen mind2 iranyban elindult a jelzes, en persze a rosszat kovettem, egy ido utan elfogyott az ut. Vissza mar nem fordultam, egy nagyobb dombot megmaszva vissza verekedtem magam (a szo szoros ertelmeben.. a nagy dzsumbujban) a jelzesre. Ezutan mar minden ment mint a karikacsapas. Lihegve, izzadtan ertem fel a Nagy-Eged csucsara, ahol par fiatal srac vart a pontnal (kilatonal). Megkerdeztem toluk, hogy iden ugye lent lesz a pont a Tamas kutjanal, es nem
fent a kanyarban elotte, mert ezzel tavaly megszivtuk. Szerencsere most lent van a pont,
remek, igy lehet majd frissiteni.
Innen remekul lehetett haladni a dog unalmas uton kocogva Varkutig. A pontnal gyors pecseteles, vizvetel a kutnal. Volt itt ket fiatal leanyzo is, par szot valtottam veluk. Azt nem tudtak megmondani milyen tavon mennek, azt mondtak az meg elvalik..meddig birjak, tehat gondolom a 65-re neveztek. Bator cselekedet volt, (elnezve oket talan vakmero is!). Jo utat kivanva nekik tovabbkocogtam. Kesobb talalkoztam 2 fiatal sraccal is. Mikor elkocogtam mellettuk, ramkerdeztek, hogy torturazo vagyok -e. Mondom igen. Melyik tavon megyek? 65- felelem. Futva?-kerekedik ki a szemuk. Igen-felelem. Hosszutav futo vagyok? -Hat valami olyasmi. feleltem, aztan nekik is jo turat kivanva elporoztam. A Volgyfo haz nekem ugy volt az emlekeimben, hogy mindig is pont volt, iden nem. En persze ezt nem vettem eszre a fuzetben, ugyhogy egyenesen bementem a hazba. Sehol senki. Bent sotet volt, es HUVOS!! De hat pont az nincs, megneztem a fuzetet, es valoban, nem is irtak, hogy itt lenne vmi, csak erinteni kellett. OK. Itt ket latasbol mar nagyon ismeros kedves budapesti turatars tanakodott meg egymassal, hogy hat ok is ugy emlekeznek, hogy itt pontnak kene lenni.. a rutin neha becsap.
Itt elfogyott az a hosszu unalmas dozerut, helyette megrosszabb jott: egy kis beton. A meleg ekkorra mar "szornyu" fokozatra kapcsolt. A jelzest kovetve letertem a betonrol, es bevagodtam az erdobe, utkozben jott a Zsuzsa forras aminek a vize nem ivoviz, ugyhogy csak mosakodni tudtam. Nyomas tovabb. Enyhe kaptato felfele, utkozben par turazot latok, amint zugnak lefele vissza a betonra keresztul az erdon.. ugy latszik eleguk lett a hegymaszasbol, inkabb a konnyebb muutat valasztjak. Nemsokara felertam a tetore, ezutan elsusnyasodott az ut, de elindult lefele. Szerencsere hamar kitisztult ujra, mielott visszaert volna a beton utra. Itt is talalkoztam turazokkal 2 fiu/1lany megoszlasban. Innen huzos emelkedok, es jol futhato egyhe lejtok valtogattak egymast, mire elertem a Tamas kutja elotti muutat. Itt egy nagyobb csapat ismerossel futottam ossze ;)). Egyutt mentunk le a forrasig, ahol a pontorok mar vartak, egy-ket turazoval egyetemben. Itt egy hosszabb pihenot tartottunk, kaja, (itt volt az mar emlitett hatalmas ellatas: zsiroskenyer forrasvizzel :) hehe.. torturas modra), de ezt mar megszoktam. Igaz regebben volt olyan ev (egyre emlexek), amikor kimondottan jo ellatas volt. Akkor szponzorok segitettek a rendezoket.
Kozben tobben befutnak a ponthoz, akiket utkozben elhagytam, van aki el is indul hamarabb mint mi. Itt nagyon lelassultam, hiszem maradtam a tobbiekkel Tar-koig, vagyis egeszen a Keskenyreti pontig. Ez a szakasz felettebb durva. Tarko ugy magasodott folenk, mint valami rossz alom. Iszonyat magasnak tunt, es rendesen megszenvedtunk vele, mire felvonszoltuk magunkat. Es persze ekkor a meleg mar az "elviselhetetlen" fokozatot verdeste. Tarko utan leerve a Keskeny retre kicsit beszelgettunk a pontorokkel, akik elotte pont a bicajosok utvonalat szalagoztak, majd erzekeny bucsut vettem a tobbiektol, es ismet kocogora vettem a figurat. Itt mar nehezen ment. Egyre kisebb szakaszokat futottam meg, foleg a gyengen, de alattomosan (es folyamatosan) emelkedo utakon. Bankutra ugye nem kellett kimenni (miert is lett volna a pont a sihaznal, ahol esetleg meg vizet is vehettunk volna, vagy a bufeben vmit), hanem joval elotte a parkoloban. Remeltem, hogy itt lesz vmi szolgaltatas, de semmi sem volt. Itt lattam meg utoljara par turatarsat, ezutan mar senkivel sem talalkoztam. Jott a Nagymezo, majd a nagyon-nagyon veszes Rejtek-Sugaro paros, ahol azthiszem mindenki megszenvedett rendesen. Brutalis meleg volt, hol teljesen nyilt reteken, hol iszonyat dzsumbujban bujkalva kellett kovetni az egyebkent is nehezen kovetheto s+ jelzest. Itt mar sok helyen nem volt kedvem futni sem. Az utat szerencsere nagyon jol ismertem, ugyhogy en nem kavartam el sehol, de biztos voltak akik itt elvesztek kicsit.. Vegtelennek tuno ido mulva erkeztem le a Szarvaskuthoz, ahol regebben szinten pont volt.. most persze itt sincs semmi. Irany tovabb Hollosteto. Ezen a szakaszon mar elfogyott a plusszos vizem, a sima vizbol pedig par korty maradt melegre forrva. Hollostetore erve megceloztam az elagazasban a dombon levo panzio bufejet, es lehuztam egy uveg sort. Ez nagyon jo volt, csak eddig meg semmit sem ettem (mazsolan es szolocukron kivul), ugyhogy gyorsan utana dobtam egy szendvicset is, nehogy nagyon elkabuljak. A kabulast nem usztam meg, lelassultak a reakcioim, viszont sokkal jobb lett a kozerzetem, es vegre nem voltam szomjas. Nosza irany Bukkszentkereszt. Ez viszonylag hamar csont nelkul meg is volt, bar addigra megint felforrt az agyvizem. A pont a jol bevalt vendeglonel volt, de most nagy meglepetesemre nem bent, hanem kint egy autoban! Hm.. hat ha igy allunk, akkor csak pecsetelek, aztan itt se vagyok. Ugyhogy innen nagyon gyorsan tovabbindultam (ha Hollosteton nem megyek be a bufebe, itt muszaj lett volna). Utkozben kiittam egy csapot, es megfurodtem benne. Innen mar csak 15 kilcsi. Leerve BK aljaba, brutalis emelkedok kovetkeztek, amit mar itt senki nem kivan. Kicsit kesobb a Nagy-Som hegyet elerve mar tudtam, hogy a hatralevo szakasz mar konnyu, igaz a Nagy-Som hegyrol meg le kellett jonni azon a nagyon ronda meredek lejton.
Aztan mar konnyen ment minden. Azaz majdnem. A fuzetben ugye ugy volt, hogy a Nagykomazsanal levo banya EP. Na ott kerestem egy 10 percet, hogy hova tudtak ugy elbujni a pontorok, hogy ne talajam meg oket, de senkit sem talaltam, igy ezt a rublikat az igazolofuzeten uresen hagyva indultam a cel fele Tapolcara.
17:39-kor beerve 2 rendezot talaltam, akik kozoltek, hogy en vagyok a 2. "gyalogos" teljesito, eddig meg csak 1 fiatal srac, meg 3 bicajos erkezett be. Az idom 10:03 volt. A kituzott idomtol rosszabb, de ilyen korulmenyek kozott nagyon meg voltam elegedve vele.
A celban ujabb zsiroskenyerek voltak, de semmi mas. Ez azert mar durva, tavaly legalabb virslit kaptunk a helyi bufeben.
Na sebaj, ez a Tortura sajatossaga marad, es akarmilyen furcsa is, nekem igy is a kedvenc turaim koze tartozik (csakugy mint a Bukk900, ahol meg ennyi szolgaltatas sincs ;). Azt meg hozzateszem, hogy most mentem eloszor rovid futonadragban erre a turara, es hat mit mondjak a labam most ugy nez ki mint valami modern festmeny. Piros csikok, karcolasok, csipesek (r*hadt sok bogar kovetett minden fele), horzsolasok, szoval brutalis. Eloszor ra se akartam ismerni a sajat labamra ;)
Innen megint nem busszal, hanem gyalog mentem meg kb egy masfel orat mire hazaertem Miskolcon. Igy lett kerek az egesz.. az egri vasutallomastol az ajtonkig ;)
Es persze jovore is megyek. (ha haza tudok utazni azon a hetvegen Miskolcra)
2002. május 4., szombat
Pilis 50 2002
Pilis 50 (masodszor)
A hozzaszolasok es a ttt naptarban talalhato adatoknak megfeleloen elvarasok nelkul
indultam neki az idei Pilis 50-nek. Tavaly 9 ora alatt teljesitettem, es csak annyi
maradt meg az emlekeimben, hogy az a tura volt a bakancsom avato turaja ;) meg hogy
sar volt es en mindenen atgazoltam :).
Nade masra nem nagyon emlekeztem, igy arra sem, hogy ez egy eleg kavaros tura (rossz
jelzesek), ennek aztan meg is volt a bojtje.. igaz tajolo es terkep volt nalam, igy
a kavarasok nem voltak nagyok, inkabb a terkep bongeszessel ment el egy kis ido.
Iden a baki helyett terepfutot huztam a jo idojarasra valo tekintettel.
A rajtnal kisebb sor allt, bealltam a vegere. A rajtoltato rendezo kozben tajekoztatott
minket a valtozasrol, miszerint most el kell menni Lajosforrasra is, valamint a nevezesi
dijrol, ami a kiirasnak nemileg fittyet hanyva 300 rugora emelkedett. Sebaj, talan
majd kapok erte vmit cserebe (gondoltam meg akkor naivan). Szinte orautesre pontosan
7:00-kor indultam neki a tavnak, ami az elozetes kiiras szerint 48km es 1400m szint,
viszont a kezhez kapott tajekoztato szerint 48km es 1490m szint, SZVSZ pedig ~50km es
~1500m de ez most nem lenyeg. Apropo tajekoztato: a kezhezkapott lapok vegyes erzelmeket
keltettek bennem:
Jok:
- nagyon hasznosnak es hasznalhatonak talaltam a szoveges leirast
- remek szint es tav reszletezo tablazat van benne jelzesekkel, resz-pontokkal
Rosszak:
- az igazolo (pecsetelo) lap lehetett volna egyben a kis infosfuzetkevel (bar lehet,
hogy igy van akinek praktikusabb.. nem tudom)
- a terkep amit benne talaltam szinte hasznalhatatlan. Ha mar van benne, miert kell igy
elrontani.. gondolom helytakarekossagi okokbol lett kis reszekre szetbontva es jol
osszekeverve, es olvashatatlanna kicsinyitve
Elindultam tehat a Kinizsi jol ismert utvonalan. A nyereg elott fent a hegyteton az
elso kilatonal megalltam kicsit szetnezni. Csodalatos volt minden a verofenyes napsutesben.
Es mi is juthatott volna az eszembe a latottak alapjan? PVV. De szep is volt.. :))
Ket fiatal turatars is a tajban gyonyorkodott. Az egyik hozzam fordult kerdo szemekkel, es
szavakkal:
- Nem tudod milyen rom az ott?
- Az az Egri var - felelem, es tovabbi kerdeseit megelozve megmutattam Neki par dolgot
- .. az meg ott a Solymari horgaszto..
- Ez lett volna a kovetkezo kerdesem. - mondta a srac
- az ott Pilisvorosvar, az pedig ott Solymar.. - folytattam, azzal bucsut vettunk, es en
indultam is tovabb.
A ponthoz erve ismerosokkel futottam ossze, a pontor kedves volt, egy ket tanacsot is
adott. Kerdesemre, hogy miert mennek arra is? Ugy felelt, hogy van aki a keket valasztja
a leereszkedeshez, mind1 melyiken megyek - volt a valasza. Mi azert a rendes utvonalat
valasztottuk. En gyorsan el is szakadtam, es futva folytattam az utam. Csobankan nem
volt nagy elmeny athaladni, az utana kovetkezo szakasz mar jobb volt. Itt meg felremlett
1-2 emlek tavalyrol, es volt ahol segitett is a helyes ut koveteseben, nem is volt gond.
Szurdokalja pontnal pecseteles, majd a szep szurdok volgyben valo athaladas kovetkezett
a hidakon keresztul. Pilisszentkeresztre mar kicsit bajosabban erkeztem. Ezt tavaly is
elrontottam (ott mar felremlett..:), csak akkor jobban. Most majdnem jo volt, de megis
egy elkeritett reszen kellett a vegen atmenni (ahova ugyan rendes kikoptatott szeles osveny
vezetett az erdobol..). A leirast kovetve mentem a Forras utcahoz. Nevehez huen elotte
egy kutnal frissitettem magam. Az utcat azonban megis elvetettem, egyel korabban fordultam
le, igy egy parhuzamos utcaban nyomultam felfele.. egy ido utan gyanus lett a dolog, es
megkerdeztem egy helybelit, hogy erre is el tudok -e jutni Mariapadhoz. A valasz persze nem
volt, igy egy kicsit visszaszaladva atmentem a parhuzamosan halado Forras utcaba. Itt meg
kicsit keresgettem a jelzest a focipalyanal, de aztan sinen voltam. Huzos felfele jott
megint, de a taj eszmenyien szep volt. Maria-padhoz erve sok turatarsat lattam pihenni,
en itt nem pihiztem, foleg, hogy megtudtam var fent a szodaviz. Felerve nagyon jol esett
a masfel pohar frissito. (en kertem +felet, szerintem 2-t is adtak volna..)
Irany a Hoffman forras. Na itt a nemtudommilyenszinu negyzet jelzesrol inkabb nem szolok
egy szot sem, szerencsere sikerult nagyon jol vennem ezt a reszt, lehetett volna sokkal
rosszabb. A pont a haznal volt, nem a forrasnal. Innen Dobogoko viszonylag konnyen ment,
itt egy kis futo tarsasaggal talalkoztam, egyutt rohamoztuk a kozkutat a parkoloban. A
kov. pont a Tolgyikrek volt, itt kavartam megint egy sort.. itt sem volt a legjobb a jelzes,
de vegulis a helyes iranyt kovetve egy masik uton siman raleltem a maganyos pontorre.
Utana felfele ujabb ismerossel haladtam egy darabig. Lajosforrasra kerulovel a kereszten,
majd a vastag folduton kocogtam. Itt nem csak alairast kertem, hanem bementem a hazba is
pecsetert, es egy uveg sorert. Nagyon jol esett a tikkaszto melegben. Itt ujabb ismeros,
akivel innentol vegig egyutt kocogtam. A sarga jelzesrol semmit nem tudtunk, de sikeresen
megtalaltuk a terkep segitsegevel, igy a Janda erdeszhaz konnyu fogas volt. Pomazra pedig
elmenybeszamolokat megosztva egymassal, kellemesen csevegve erkeztunk.
A celban kituzo atvetel, es kezfogas vart.
En mindent osszevetve jol ereztem magam, igaz a rendezes hagy maga utan kivannivalot. A 300Ft
irrealis, es legalabb a nehezebb reszeken jol jott volna egy ket szalag is.
Osszido: 7:10 perc
A hozzaszolasok es a ttt naptarban talalhato adatoknak megfeleloen elvarasok nelkul
indultam neki az idei Pilis 50-nek. Tavaly 9 ora alatt teljesitettem, es csak annyi
maradt meg az emlekeimben, hogy az a tura volt a bakancsom avato turaja ;) meg hogy
sar volt es en mindenen atgazoltam :).
Nade masra nem nagyon emlekeztem, igy arra sem, hogy ez egy eleg kavaros tura (rossz
jelzesek), ennek aztan meg is volt a bojtje.. igaz tajolo es terkep volt nalam, igy
a kavarasok nem voltak nagyok, inkabb a terkep bongeszessel ment el egy kis ido.
Iden a baki helyett terepfutot huztam a jo idojarasra valo tekintettel.
A rajtnal kisebb sor allt, bealltam a vegere. A rajtoltato rendezo kozben tajekoztatott
minket a valtozasrol, miszerint most el kell menni Lajosforrasra is, valamint a nevezesi
dijrol, ami a kiirasnak nemileg fittyet hanyva 300 rugora emelkedett. Sebaj, talan
majd kapok erte vmit cserebe (gondoltam meg akkor naivan). Szinte orautesre pontosan
7:00-kor indultam neki a tavnak, ami az elozetes kiiras szerint 48km es 1400m szint,
viszont a kezhez kapott tajekoztato szerint 48km es 1490m szint, SZVSZ pedig ~50km es
~1500m de ez most nem lenyeg. Apropo tajekoztato: a kezhezkapott lapok vegyes erzelmeket
keltettek bennem:
Jok:
- nagyon hasznosnak es hasznalhatonak talaltam a szoveges leirast
- remek szint es tav reszletezo tablazat van benne jelzesekkel, resz-pontokkal
Rosszak:
- az igazolo (pecsetelo) lap lehetett volna egyben a kis infosfuzetkevel (bar lehet,
hogy igy van akinek praktikusabb.. nem tudom)
- a terkep amit benne talaltam szinte hasznalhatatlan. Ha mar van benne, miert kell igy
elrontani.. gondolom helytakarekossagi okokbol lett kis reszekre szetbontva es jol
osszekeverve, es olvashatatlanna kicsinyitve
Elindultam tehat a Kinizsi jol ismert utvonalan. A nyereg elott fent a hegyteton az
elso kilatonal megalltam kicsit szetnezni. Csodalatos volt minden a verofenyes napsutesben.
Es mi is juthatott volna az eszembe a latottak alapjan? PVV. De szep is volt.. :))
Ket fiatal turatars is a tajban gyonyorkodott. Az egyik hozzam fordult kerdo szemekkel, es
szavakkal:
- Nem tudod milyen rom az ott?
- Az az Egri var - felelem, es tovabbi kerdeseit megelozve megmutattam Neki par dolgot
- .. az meg ott a Solymari horgaszto..
- Ez lett volna a kovetkezo kerdesem. - mondta a srac
- az ott Pilisvorosvar, az pedig ott Solymar.. - folytattam, azzal bucsut vettunk, es en
indultam is tovabb.
A ponthoz erve ismerosokkel futottam ossze, a pontor kedves volt, egy ket tanacsot is
adott. Kerdesemre, hogy miert mennek arra is? Ugy felelt, hogy van aki a keket valasztja
a leereszkedeshez, mind1 melyiken megyek - volt a valasza. Mi azert a rendes utvonalat
valasztottuk. En gyorsan el is szakadtam, es futva folytattam az utam. Csobankan nem
volt nagy elmeny athaladni, az utana kovetkezo szakasz mar jobb volt. Itt meg felremlett
1-2 emlek tavalyrol, es volt ahol segitett is a helyes ut koveteseben, nem is volt gond.
Szurdokalja pontnal pecseteles, majd a szep szurdok volgyben valo athaladas kovetkezett
a hidakon keresztul. Pilisszentkeresztre mar kicsit bajosabban erkeztem. Ezt tavaly is
elrontottam (ott mar felremlett..:), csak akkor jobban. Most majdnem jo volt, de megis
egy elkeritett reszen kellett a vegen atmenni (ahova ugyan rendes kikoptatott szeles osveny
vezetett az erdobol..). A leirast kovetve mentem a Forras utcahoz. Nevehez huen elotte
egy kutnal frissitettem magam. Az utcat azonban megis elvetettem, egyel korabban fordultam
le, igy egy parhuzamos utcaban nyomultam felfele.. egy ido utan gyanus lett a dolog, es
megkerdeztem egy helybelit, hogy erre is el tudok -e jutni Mariapadhoz. A valasz persze nem
volt, igy egy kicsit visszaszaladva atmentem a parhuzamosan halado Forras utcaba. Itt meg
kicsit keresgettem a jelzest a focipalyanal, de aztan sinen voltam. Huzos felfele jott
megint, de a taj eszmenyien szep volt. Maria-padhoz erve sok turatarsat lattam pihenni,
en itt nem pihiztem, foleg, hogy megtudtam var fent a szodaviz. Felerve nagyon jol esett
a masfel pohar frissito. (en kertem +felet, szerintem 2-t is adtak volna..)
Irany a Hoffman forras. Na itt a nemtudommilyenszinu negyzet jelzesrol inkabb nem szolok
egy szot sem, szerencsere sikerult nagyon jol vennem ezt a reszt, lehetett volna sokkal
rosszabb. A pont a haznal volt, nem a forrasnal. Innen Dobogoko viszonylag konnyen ment,
itt egy kis futo tarsasaggal talalkoztam, egyutt rohamoztuk a kozkutat a parkoloban. A
kov. pont a Tolgyikrek volt, itt kavartam megint egy sort.. itt sem volt a legjobb a jelzes,
de vegulis a helyes iranyt kovetve egy masik uton siman raleltem a maganyos pontorre.
Utana felfele ujabb ismerossel haladtam egy darabig. Lajosforrasra kerulovel a kereszten,
majd a vastag folduton kocogtam. Itt nem csak alairast kertem, hanem bementem a hazba is
pecsetert, es egy uveg sorert. Nagyon jol esett a tikkaszto melegben. Itt ujabb ismeros,
akivel innentol vegig egyutt kocogtam. A sarga jelzesrol semmit nem tudtunk, de sikeresen
megtalaltuk a terkep segitsegevel, igy a Janda erdeszhaz konnyu fogas volt. Pomazra pedig
elmenybeszamolokat megosztva egymassal, kellemesen csevegve erkeztunk.
A celban kituzo atvetel, es kezfogas vart.
En mindent osszevetve jol ereztem magam, igaz a rendezes hagy maga utan kivannivalot. A 300Ft
irrealis, es legalabb a nehezebb reszeken jol jott volna egy ket szalag is.
Osszido: 7:10 perc
2002. március 30., szombat
PVV ( Pilis Vörös Vár )
PVV 2002.03.30.
Indulashoz a 7:20-as buszt neztem ki, mint sokan masok is.. nem tudom a tobbin mekkora tomeg volt, de ez szinultig megtelt (7:27 korul el is indult vegre.. :)
Megerkezve PVV-ra a tomeget magam mogott hagyva kileptem a rajthely fele. Bar meg sosem voltam a legtobb helyen, ahol a ttura ment (igy a Beke utcaban sem), az elozetes leiras, valamint az elozetes terkepbongeszes segitsegevel egesz jol eligazodtam. Raadasul a szervezok jovoltabol, meg a papirra nyomtatott jelzesek is a segitsegunkre voltak.
A rajtnal Ebola fogadott. Gyorsan megvettem es kitoltottem a nevlapot es atalltam a masik asztalhoz, ahol rajtoltattak a lanyok. Minden olyan siman ment, ahogy menni kell, ez nagyon pozitiv volt. Egyedul a start idom lett 2 perccel elirva, de az is csak azert, mert sietett az oram.. megesik. Igy ennyi kesessel neki is vagtam az oly reg vart turanak (8:10).
A varost elhagyva telkekhez ertem, majd azok is elmaradtak. Egy utelagazashoz erve lattam, hogy tobben masfelol jonnek, es becsatlakoznak a jelzett turistautba. Ezen nem lepodtem meg, hiszen nincs kiirt utvonal. Egy futo sraccal vartok par szot, majd eszrevesszuk, hogy a jelzes trukkos modon bevagott az erdobe es kis vizmosas szeru melyedesbe. Gyorsan atvagtunk es folytattuk utunkat. Zuztunk felfele eleg temposan. Az 1. pont (jobban mondva a Voroshegy pont, ami nekunk az 1. volt) elott a futo srac utolerte a tarsat, elottem ernek be a pontra.
Voros hegy 8:45
Meglepeteskent itt nagyon finom kokuszos csokigolyot kaptunk. Jol esett, de muszaj volt inni ra vmit, ugy porzott a szam, addigra mar eleg meleg is lett. Nem is ertettem miert nem hagytam a polart a rajtnal, vegig csak teherkent ram volt kotozve. A kis frissito utan kocogva indultam tovabb PilisSzanto fele. A futokat kozben otthagytam, de ugy 100-200 meterre jottek mogottem. En mar a PilisSzantoi reszt is gondosan megterveztem (igaz csak papiron, egy bejaras nehol sokat segitett volna) a tura elott, igy itt is tudtam, merre menjek. Bementem a faluba, es a 2. utcara befordultam. Az utca a sportpalya mellett haladt el, vegig emelkedve. Az utca vegen balra majd jobbra egy masik utcaba, aztan pedig fel egy sokkal meredekebb uton, ahol mind2 oldalt epitkezes folyt ezerrel. Megtalaltam a kis osvenyt, amit kineztem magamnak, es elindultam a volgy fele, ami felvezetett a Pilis tetore. Itt az osveny elejenel eszrevettem, hogy a mar sokatt latott futo tarsak balrol megeloztek jol, vmi rovidebb utat talalva.. megeredtem utanuk. Az ut egy kicsit elkanyarodott a celtol, ezert bevagtam a susnyasba. Kicsit gazos, suru volt, de azert jarhato. Megtalaltam a volgy kozepen a vizmosast, itt haladtam felfele. Kozben megint feltuntek mellettem egy masik osvenyen a sracok. Parhuzamosan kuzdottunk a heggyel, aztan en is atmasztam a masik osvenyre, mert az enyemhez mar bozotvago is dukalt volna.. Az szerencsere tiszta volt, de egyre meredekebbe valt (vajon miert?? ;). Egy ido utan ez is kezdett elkanyarodni az utiranytol, ezert szoltam a sracoknak, hogy jobb lenne leterni rola. En le is vagtam rola, ok tovabbmentek. Nekem bejott, szepen lehetett haladni, megtalaltam a jelzest annak rendje modja szerint. Felertem a csucsra.
Pilis teto 10:00
Itt sok emberrel talalkoztam, Ryanek vartak a beerkezoket. Vehettem finom csokis napolyit, amit akkor el is raktam szepen sanyarubb idokre. A kilatas gyonyoru volt. Kinganak (remelem jol tudom) most nem tudom megirni a pontos valaszt a kerdesere, de azon a szakaszon kb 5 lehetett..
Nem idoztem sokat, indultam is tovabb, immaron lefele. Ez rosszabb volt.. aztan jott egy hosszu Zold szakasz. Ez is nagyon szep volt. Hangulatos ritkas erdok, es ujabb kilatas vmi tetorol, ahova felzugott a zold jelzes. A Zold mellett lent ment egy szelesebb ut is, amit tobbszor kereszteztem. Talalkoztam utkozben jopar felfele igyekvo turatarssal is. Ahogy ratertem a kek jelzesre, mar olyanok is jottek, akik "visszafele" nyomtak a turat. Ez volt a szep ebben a turaban (a szervezoknek meg ez volt a nehez..), hogy mindenki arra ment, amerre akart. Tobbszor is eszembejutott kedvenc turam, a Bukk900.
Csobanka elott talalkoztam en is (mint gondolom masok is) a crossmotoros fenegyerekekkel, itt csak elzugtak egy mellettem halado uton, aztan Csobanka vegeben mar a keken jottek szembe nagy port kavarva korulottem.. brr...
Szerencsere a jellegfat, es a megfelelo utat konnyen megtalaltam, ezen a szakaszon azonban tobbszor eloszedtem a terkepet betajolni magam. Majdnem tulmentem az uton, mikor meglattam
az Egri varat, es elindultam fele. Lattam, hogy a pontorok mar skubizzak a terepet, varva a beerkezoket. Hat jottem.
Egri var 11:50
SK fogadott, kaptam 2 csokitojast (amit azota sem talalok... :( ), valamint megjegyzesemre, hogy "nem lehetne -e vmi csepfolyos halmazallapotut" (eddigre mar elfogyott a sajat tartalekom), es kaptam is az egyik or sajat kristalyvizebol. Illedelmesen kortyoltam egyet, aztan vissza is adtam, es nagyon halas vagyok erte meg most is!
Nosza indulni kene, eddig 3:40 az idom, ez eleg kecsegteto, mar nincs sok hatra. Visszaindultam a Z-re, ami meglepetesemre nem csak lefele ment, hanem igencsak hullamozva fel-le. Itt 1-2 kirandulo csaladdal talalkoztam. Lefele menet lattam egy hidat is. Lengohid volt, a tulso oldalan kecskek igyekeztek at rajta. Nagyon muris latvany volt. En is raalltam, es farkasszemet neztunk egymassal. Nem tudom, hogy a kecskek tudnak -e hatrafele menni (en meg azon is csodalkoztam, hogy egyaltalan elindult azon a mozgo fapallos hidon), de ez nem nagyon akart, ezert inkabb en hatraltam vissza, es folytattam az utam "lefele". Leertem a hazak koze, itt befordultam az utcaba, at szepen a hidon, fel a dombra. Na ez volt az a szakasz, amelyik nem nyerte el a tetszesemet. Tul meleg volt, es teljesen nyitott volt a terep. Itt alig haladtam. Sovar tekintetekkel merengtem a to mellett halado erdosorra.. milyen jo lett volna ott azok hus arnyekaban haladni. A leiras egyebkent itt is tokeletes volt, mindent megtalaltam. A vastag betonutra raterve elegem lett a tuzo napbol, ezert igyekeztem minel rovidebb uton bejutni a varosba. Egy folduton mentem, de itt talalkoztam 2 kobor kutyaval. A rosszabbik fajtabol. Egy durungot magamhoz veve lassan haladtam az 1. utca fele. Szerencsere nem probalkoztak. Egybol kut utan neztem, nagyon szomjas lettem a melegtol. Na persze sehol nem volt. Beljebb erve talaltam, de annak nyomokarja nem volt. Igy elegge lestrapalva erkeztem a celba.
Cel 12:50
Szintidofelezes sikerult (bar nem volt celom). Itt aztan nagy eszemiszom kovetkezett. Ugy 10 percre ram beertek a futo kollegak is.
A szervezes nagyon szuper volt, nekem 1 rossz szavam nincs semmire. Szerintem a viz nem olyan nagy problema (attol fuggetlenul, hogy a vegen en is szomjaztam), ha akartam volna vehettem volna vizet PilisSzanton vagy Csobankan is. Volt kezfogas is a gratulacional, kedves pontorok minden fele, a vegen terulj-terulj asztalkam, szoval nagy gratula a szervezo oldalnak! :)
Jovore ugyanitt.
Indulashoz a 7:20-as buszt neztem ki, mint sokan masok is.. nem tudom a tobbin mekkora tomeg volt, de ez szinultig megtelt (7:27 korul el is indult vegre.. :)
Megerkezve PVV-ra a tomeget magam mogott hagyva kileptem a rajthely fele. Bar meg sosem voltam a legtobb helyen, ahol a ttura ment (igy a Beke utcaban sem), az elozetes leiras, valamint az elozetes terkepbongeszes segitsegevel egesz jol eligazodtam. Raadasul a szervezok jovoltabol, meg a papirra nyomtatott jelzesek is a segitsegunkre voltak.
A rajtnal Ebola fogadott. Gyorsan megvettem es kitoltottem a nevlapot es atalltam a masik asztalhoz, ahol rajtoltattak a lanyok. Minden olyan siman ment, ahogy menni kell, ez nagyon pozitiv volt. Egyedul a start idom lett 2 perccel elirva, de az is csak azert, mert sietett az oram.. megesik. Igy ennyi kesessel neki is vagtam az oly reg vart turanak (8:10).
A varost elhagyva telkekhez ertem, majd azok is elmaradtak. Egy utelagazashoz erve lattam, hogy tobben masfelol jonnek, es becsatlakoznak a jelzett turistautba. Ezen nem lepodtem meg, hiszen nincs kiirt utvonal. Egy futo sraccal vartok par szot, majd eszrevesszuk, hogy a jelzes trukkos modon bevagott az erdobe es kis vizmosas szeru melyedesbe. Gyorsan atvagtunk es folytattuk utunkat. Zuztunk felfele eleg temposan. Az 1. pont (jobban mondva a Voroshegy pont, ami nekunk az 1. volt) elott a futo srac utolerte a tarsat, elottem ernek be a pontra.
Voros hegy 8:45
Meglepeteskent itt nagyon finom kokuszos csokigolyot kaptunk. Jol esett, de muszaj volt inni ra vmit, ugy porzott a szam, addigra mar eleg meleg is lett. Nem is ertettem miert nem hagytam a polart a rajtnal, vegig csak teherkent ram volt kotozve. A kis frissito utan kocogva indultam tovabb PilisSzanto fele. A futokat kozben otthagytam, de ugy 100-200 meterre jottek mogottem. En mar a PilisSzantoi reszt is gondosan megterveztem (igaz csak papiron, egy bejaras nehol sokat segitett volna) a tura elott, igy itt is tudtam, merre menjek. Bementem a faluba, es a 2. utcara befordultam. Az utca a sportpalya mellett haladt el, vegig emelkedve. Az utca vegen balra majd jobbra egy masik utcaba, aztan pedig fel egy sokkal meredekebb uton, ahol mind2 oldalt epitkezes folyt ezerrel. Megtalaltam a kis osvenyt, amit kineztem magamnak, es elindultam a volgy fele, ami felvezetett a Pilis tetore. Itt az osveny elejenel eszrevettem, hogy a mar sokatt latott futo tarsak balrol megeloztek jol, vmi rovidebb utat talalva.. megeredtem utanuk. Az ut egy kicsit elkanyarodott a celtol, ezert bevagtam a susnyasba. Kicsit gazos, suru volt, de azert jarhato. Megtalaltam a volgy kozepen a vizmosast, itt haladtam felfele. Kozben megint feltuntek mellettem egy masik osvenyen a sracok. Parhuzamosan kuzdottunk a heggyel, aztan en is atmasztam a masik osvenyre, mert az enyemhez mar bozotvago is dukalt volna.. Az szerencsere tiszta volt, de egyre meredekebbe valt (vajon miert?? ;). Egy ido utan ez is kezdett elkanyarodni az utiranytol, ezert szoltam a sracoknak, hogy jobb lenne leterni rola. En le is vagtam rola, ok tovabbmentek. Nekem bejott, szepen lehetett haladni, megtalaltam a jelzest annak rendje modja szerint. Felertem a csucsra.
Pilis teto 10:00
Itt sok emberrel talalkoztam, Ryanek vartak a beerkezoket. Vehettem finom csokis napolyit, amit akkor el is raktam szepen sanyarubb idokre. A kilatas gyonyoru volt. Kinganak (remelem jol tudom) most nem tudom megirni a pontos valaszt a kerdesere, de azon a szakaszon kb 5 lehetett..
Nem idoztem sokat, indultam is tovabb, immaron lefele. Ez rosszabb volt.. aztan jott egy hosszu Zold szakasz. Ez is nagyon szep volt. Hangulatos ritkas erdok, es ujabb kilatas vmi tetorol, ahova felzugott a zold jelzes. A Zold mellett lent ment egy szelesebb ut is, amit tobbszor kereszteztem. Talalkoztam utkozben jopar felfele igyekvo turatarssal is. Ahogy ratertem a kek jelzesre, mar olyanok is jottek, akik "visszafele" nyomtak a turat. Ez volt a szep ebben a turaban (a szervezoknek meg ez volt a nehez..), hogy mindenki arra ment, amerre akart. Tobbszor is eszembejutott kedvenc turam, a Bukk900.
Csobanka elott talalkoztam en is (mint gondolom masok is) a crossmotoros fenegyerekekkel, itt csak elzugtak egy mellettem halado uton, aztan Csobanka vegeben mar a keken jottek szembe nagy port kavarva korulottem.. brr...
Szerencsere a jellegfat, es a megfelelo utat konnyen megtalaltam, ezen a szakaszon azonban tobbszor eloszedtem a terkepet betajolni magam. Majdnem tulmentem az uton, mikor meglattam
az Egri varat, es elindultam fele. Lattam, hogy a pontorok mar skubizzak a terepet, varva a beerkezoket. Hat jottem.
Egri var 11:50
SK fogadott, kaptam 2 csokitojast (amit azota sem talalok... :( ), valamint megjegyzesemre, hogy "nem lehetne -e vmi csepfolyos halmazallapotut" (eddigre mar elfogyott a sajat tartalekom), es kaptam is az egyik or sajat kristalyvizebol. Illedelmesen kortyoltam egyet, aztan vissza is adtam, es nagyon halas vagyok erte meg most is!
Nosza indulni kene, eddig 3:40 az idom, ez eleg kecsegteto, mar nincs sok hatra. Visszaindultam a Z-re, ami meglepetesemre nem csak lefele ment, hanem igencsak hullamozva fel-le. Itt 1-2 kirandulo csaladdal talalkoztam. Lefele menet lattam egy hidat is. Lengohid volt, a tulso oldalan kecskek igyekeztek at rajta. Nagyon muris latvany volt. En is raalltam, es farkasszemet neztunk egymassal. Nem tudom, hogy a kecskek tudnak -e hatrafele menni (en meg azon is csodalkoztam, hogy egyaltalan elindult azon a mozgo fapallos hidon), de ez nem nagyon akart, ezert inkabb en hatraltam vissza, es folytattam az utam "lefele". Leertem a hazak koze, itt befordultam az utcaba, at szepen a hidon, fel a dombra. Na ez volt az a szakasz, amelyik nem nyerte el a tetszesemet. Tul meleg volt, es teljesen nyitott volt a terep. Itt alig haladtam. Sovar tekintetekkel merengtem a to mellett halado erdosorra.. milyen jo lett volna ott azok hus arnyekaban haladni. A leiras egyebkent itt is tokeletes volt, mindent megtalaltam. A vastag betonutra raterve elegem lett a tuzo napbol, ezert igyekeztem minel rovidebb uton bejutni a varosba. Egy folduton mentem, de itt talalkoztam 2 kobor kutyaval. A rosszabbik fajtabol. Egy durungot magamhoz veve lassan haladtam az 1. utca fele. Szerencsere nem probalkoztak. Egybol kut utan neztem, nagyon szomjas lettem a melegtol. Na persze sehol nem volt. Beljebb erve talaltam, de annak nyomokarja nem volt. Igy elegge lestrapalva erkeztem a celba.
Cel 12:50
Szintidofelezes sikerult (bar nem volt celom). Itt aztan nagy eszemiszom kovetkezett. Ugy 10 percre ram beertek a futo kollegak is.
A szervezes nagyon szuper volt, nekem 1 rossz szavam nincs semmire. Szerintem a viz nem olyan nagy problema (attol fuggetlenul, hogy a vegen en is szomjaztam), ha akartam volna vehettem volna vizet PilisSzanton vagy Csobankan is. Volt kezfogas is a gratulacional, kedves pontorok minden fele, a vegen terulj-terulj asztalkam, szoval nagy gratula a szervezo oldalnak! :)
Jovore ugyanitt.
2002. március 15., péntek
Nepek Tavasza 2002
Nepek Tavasza
Azt hiszem en nagyon elfogult vagyok ezzel a turaval kapcsolatban, mert 97-ben ez volt
eletem 1. tturaja. Akkor a 30-as tavon mentunk, siettunk, hogy legyen idonk a felsoforrasi
barlangnal szalonnat sutni. (!!) Visszagondolva eleg rohejes a dolog, azota se sutottunk szalonnat teljesitmeny turan :)))) De emleknek nagyon jol megmaradt, szerencsemre meg
foto is keszult eme nagy esemenyrol.
Azota minden evben megcsinaltam a NT30-t, mint kotelezo ttura.
Iden valtoztatva a szokason (valamint a tura nepszerusitese es a reg nem latott ismerosokkel folytatando eszmecsere erdekeben..) elhivtam par miskolci jo baratomat, es vittem a paromat is. A 15-os tavot valasztottuk a konnyed tura erdekeben.
A tura mondhatom szinte semmit sem valtozott az idok folyaman. Nagy vonalakban nezve semmit, de azert van par dolog amit meg kell emliteni. Itt van ugye az uj tav (42 marathon), amelyik nagyon jo otlet a szervezok reszerol. A futoknak igazi csemege... voltak is szep szammal a rajtnal. Osszefutottam jopar ismerossel is.
A nevezesi procedura kicsit komotos volt, de szerencsere nem alltak sokan a sorban. Nevezes utan el kellett jutnunk Garadnara, mivel a rovid tav onnan indult. Ez volt a legnagyobb nehezites a turan.. Mivel normal busz 1 darab ment Garadna fele, azt gyorsan el is felejtettuk. A szervezosegtol meg is kerdeztem, hogy a kulonbuszok, amelyek a Majalis Parkban acsorogtak elegge megzsufolva mindenki altal igenybe vehetok -e, akik neveztek a turara. Biztositottak rola, hogy van egy altaluk berelt busz, amelyre felszallhatunk, de meg az iskolabuszokra is felengednek. Ehhez kepest vegigkerdeztuk az osszeset, mindenhonnan az a valasz jott, hogy ez egy iskola altal berelt busz. Szerencsere az egyiken sikerult kiegyezkedni, es felszalltunk. Lattuk, hogy mar masok is igy tettek, akik nem tartoztak az iskolahoz..
Garadnara erve sietve szalltunk le a buszrol, es tovabb siettunk a rajthoz, hogy a diaktomeget megelozve tudjunk elrajtolni. Sikerult is 2 kedves ismeros mogott hamar elindulnunk. Rogton egy huzos kaptatoval kezdtunk a haromkuti volgyben. Lassan, jokedvuen haladtunk felfele, neha fotozgatva. Ez az emelkedo tette ki a szint nagyreszet. Felerve atkeltunk a Bankutra halado muuton, es tovabb emelkedtunk immaron Orvenykore a Jokai emlekmuhoz. A ponthoz erve furcsa kiirast talaltunk: A kovetkezo ep 30km: Valint kereszt.. a masik 2 tavrol semmi, ez meg hirtelen ugy tunt (akinek uj a terep), hogy a kov. ep van 30km-re ;). A pontorok kedvesek voltak, es szerencsere itt se utkoztunk nagyobb tomegbe pecseteleskor. A kilatoban alaposan szetneztunk, kar hogy nem volt tisztabb a legkor. A Lazberci viztarozonak is csak a korvonalai latszottak. Kis pihi utan tovabbindultunk. Egy lanycsapat elottunk majdnem elkavart, helyes utra tereltuk oket rogton a pont utan.
Parszor kereszteztuk a muutat, majd egy nagyon koves (futoknak bokaszaggato) uton ertuk el a kovetkezo ep-t. Itt 2-en lattak el a pontori feladatokat, megosztva a pecsetelesi/regisztralasi feladatokat. Tovabbindulva lassan elertuk ujra a muutat. Most ezen kellett menni egy jo darabot sajnos. A monoton utat szerencsere hamar bedaraltuk sajat szorakoztatasunkkal ;). Elertunk Csokasra. Itt tettuk meg 1. nagyobb kiteronket.. Itt megkovezhetnek azok akik nagyon ragaszkodnak az eredeti utvonalhoz, mi letertunk rola alaposan (KisPista turat csinalva magunknak.. igaz igy hosszabb lett nem rovidebb).. :) ugyanis lementunk a Csokasi barlang tobrebe. Kivancsi voltam milyen allapotban van, reg voltam mar lent. Az asszonyt meg a puhany ferfinepet fenthagyva, egyik baratommal nekivetkoztunk, eloszedtuk a lampakat, es lemasztunk a barlangba. Foldalatti elmenyeink koze tartozott, hogy egy masszivnak tuno franko kis acsolt hidat talaltunk a verem felett a jarat vege fele. Nem emlekeztem mar, hogy ilyen mely lett volna az a szakadek, a gyenge vilagitas miatt nem kockaztattuk az atkelest, visszafordultunk. Kieerve megcsapott miket a meleg. Odabent kellemes ido volt, kint pedig keso tavaszias homerseklet.
Visszamasztunk a turistautra, es folytattuk az utunkat. Egyre tobb emberrel talalkoztunk. Udvarkonel megint uj utiranyt valasztottunk, lementunk az Udvarkoi barlangba is. Felideztem a regi szep idoket, mikor meg ez bontottuk annak a remenyeben, hogy megtalaljuk az eltomodott jaratot. A bontas meg most is jo allapotban volt, nem lattunk le vegig. Az ujabb kitero utan vissza az utra. Elkocogott mellettunk par futo ismerosom a 30-as tavon. Kesobb tettunk meg 1 kiterot Felsoforrasnal is.
A kovetkezo EP-ig szinte vegig szintben mentunk, csak kozvetlenul elotte volt par enyhebb emelkedo. Mikor felertunk a Kaszas-nyeregbe, utolert minket K.Tomi baratom N.Csabival. Bar mi erkeztunk hamarabb, atadtuk nekik a helyet a pecsetelesnel, had fussanak, meg biztattam is oket. Rajuk fert, nagyon nyomtak a 42-t. (A celban beszeltem vele, 4:08-t futott! GRATULA!! no persze Csabi biztos huzta rendesen..)
Innen lecsorogtunk az ampullagyarig, onnan pedig mar nem volt messze a cel. A celban megint magnobol hangosan szolo zene fogadott minket. A gratulacio megvolt, a kezfogas elmaradt :(, viszont kaptunk szep uj kituzot.
Az emlekpark teruleten boseges zsiroskenyerkeszlet fogadott minket hagymaval, es vmi nagyon felhigitott itallal, ami mar kevesbe esett jol.
A tura azert mindenkinek tetszett, szep helyeken jartunk, es nagyon jo idonk volt. El senki nem faradt, ezert megbeszeltuk, hogy jovore mar 30-on megyunk csoportosan is.
Ez a tt kulonleges rekord is a szamomra, ez volt eddig a legrovidebb, es leglassabban teljesitett teljesitmenyturam ;)
Azt hiszem en nagyon elfogult vagyok ezzel a turaval kapcsolatban, mert 97-ben ez volt
eletem 1. tturaja. Akkor a 30-as tavon mentunk, siettunk, hogy legyen idonk a felsoforrasi
barlangnal szalonnat sutni. (!!) Visszagondolva eleg rohejes a dolog, azota se sutottunk szalonnat teljesitmeny turan :)))) De emleknek nagyon jol megmaradt, szerencsemre meg
foto is keszult eme nagy esemenyrol.
Azota minden evben megcsinaltam a NT30-t, mint kotelezo ttura.
Iden valtoztatva a szokason (valamint a tura nepszerusitese es a reg nem latott ismerosokkel folytatando eszmecsere erdekeben..) elhivtam par miskolci jo baratomat, es vittem a paromat is. A 15-os tavot valasztottuk a konnyed tura erdekeben.
A tura mondhatom szinte semmit sem valtozott az idok folyaman. Nagy vonalakban nezve semmit, de azert van par dolog amit meg kell emliteni. Itt van ugye az uj tav (42 marathon), amelyik nagyon jo otlet a szervezok reszerol. A futoknak igazi csemege... voltak is szep szammal a rajtnal. Osszefutottam jopar ismerossel is.
A nevezesi procedura kicsit komotos volt, de szerencsere nem alltak sokan a sorban. Nevezes utan el kellett jutnunk Garadnara, mivel a rovid tav onnan indult. Ez volt a legnagyobb nehezites a turan.. Mivel normal busz 1 darab ment Garadna fele, azt gyorsan el is felejtettuk. A szervezosegtol meg is kerdeztem, hogy a kulonbuszok, amelyek a Majalis Parkban acsorogtak elegge megzsufolva mindenki altal igenybe vehetok -e, akik neveztek a turara. Biztositottak rola, hogy van egy altaluk berelt busz, amelyre felszallhatunk, de meg az iskolabuszokra is felengednek. Ehhez kepest vegigkerdeztuk az osszeset, mindenhonnan az a valasz jott, hogy ez egy iskola altal berelt busz. Szerencsere az egyiken sikerult kiegyezkedni, es felszalltunk. Lattuk, hogy mar masok is igy tettek, akik nem tartoztak az iskolahoz..
Garadnara erve sietve szalltunk le a buszrol, es tovabb siettunk a rajthoz, hogy a diaktomeget megelozve tudjunk elrajtolni. Sikerult is 2 kedves ismeros mogott hamar elindulnunk. Rogton egy huzos kaptatoval kezdtunk a haromkuti volgyben. Lassan, jokedvuen haladtunk felfele, neha fotozgatva. Ez az emelkedo tette ki a szint nagyreszet. Felerve atkeltunk a Bankutra halado muuton, es tovabb emelkedtunk immaron Orvenykore a Jokai emlekmuhoz. A ponthoz erve furcsa kiirast talaltunk: A kovetkezo ep 30km: Valint kereszt.. a masik 2 tavrol semmi, ez meg hirtelen ugy tunt (akinek uj a terep), hogy a kov. ep van 30km-re ;). A pontorok kedvesek voltak, es szerencsere itt se utkoztunk nagyobb tomegbe pecseteleskor. A kilatoban alaposan szetneztunk, kar hogy nem volt tisztabb a legkor. A Lazberci viztarozonak is csak a korvonalai latszottak. Kis pihi utan tovabbindultunk. Egy lanycsapat elottunk majdnem elkavart, helyes utra tereltuk oket rogton a pont utan.
Parszor kereszteztuk a muutat, majd egy nagyon koves (futoknak bokaszaggato) uton ertuk el a kovetkezo ep-t. Itt 2-en lattak el a pontori feladatokat, megosztva a pecsetelesi/regisztralasi feladatokat. Tovabbindulva lassan elertuk ujra a muutat. Most ezen kellett menni egy jo darabot sajnos. A monoton utat szerencsere hamar bedaraltuk sajat szorakoztatasunkkal ;). Elertunk Csokasra. Itt tettuk meg 1. nagyobb kiteronket.. Itt megkovezhetnek azok akik nagyon ragaszkodnak az eredeti utvonalhoz, mi letertunk rola alaposan (KisPista turat csinalva magunknak.. igaz igy hosszabb lett nem rovidebb).. :) ugyanis lementunk a Csokasi barlang tobrebe. Kivancsi voltam milyen allapotban van, reg voltam mar lent. Az asszonyt meg a puhany ferfinepet fenthagyva, egyik baratommal nekivetkoztunk, eloszedtuk a lampakat, es lemasztunk a barlangba. Foldalatti elmenyeink koze tartozott, hogy egy masszivnak tuno franko kis acsolt hidat talaltunk a verem felett a jarat vege fele. Nem emlekeztem mar, hogy ilyen mely lett volna az a szakadek, a gyenge vilagitas miatt nem kockaztattuk az atkelest, visszafordultunk. Kieerve megcsapott miket a meleg. Odabent kellemes ido volt, kint pedig keso tavaszias homerseklet.
Visszamasztunk a turistautra, es folytattuk az utunkat. Egyre tobb emberrel talalkoztunk. Udvarkonel megint uj utiranyt valasztottunk, lementunk az Udvarkoi barlangba is. Felideztem a regi szep idoket, mikor meg ez bontottuk annak a remenyeben, hogy megtalaljuk az eltomodott jaratot. A bontas meg most is jo allapotban volt, nem lattunk le vegig. Az ujabb kitero utan vissza az utra. Elkocogott mellettunk par futo ismerosom a 30-as tavon. Kesobb tettunk meg 1 kiterot Felsoforrasnal is.
A kovetkezo EP-ig szinte vegig szintben mentunk, csak kozvetlenul elotte volt par enyhebb emelkedo. Mikor felertunk a Kaszas-nyeregbe, utolert minket K.Tomi baratom N.Csabival. Bar mi erkeztunk hamarabb, atadtuk nekik a helyet a pecsetelesnel, had fussanak, meg biztattam is oket. Rajuk fert, nagyon nyomtak a 42-t. (A celban beszeltem vele, 4:08-t futott! GRATULA!! no persze Csabi biztos huzta rendesen..)
Innen lecsorogtunk az ampullagyarig, onnan pedig mar nem volt messze a cel. A celban megint magnobol hangosan szolo zene fogadott minket. A gratulacio megvolt, a kezfogas elmaradt :(, viszont kaptunk szep uj kituzot.
Az emlekpark teruleten boseges zsiroskenyerkeszlet fogadott minket hagymaval, es vmi nagyon felhigitott itallal, ami mar kevesbe esett jol.
A tura azert mindenkinek tetszett, szep helyeken jartunk, es nagyon jo idonk volt. El senki nem faradt, ezert megbeszeltuk, hogy jovore mar 30-on megyunk csoportosan is.
Ez a tt kulonleges rekord is a szamomra, ez volt eddig a legrovidebb, es leglassabban teljesitett teljesitmenyturam ;)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)