A túra rajtja Nagymaroson a plébánia kertjében volt. Szép nagy tágas kert, bőven elfért az a sok ember, aki kijött ezen a szép, de hűvös reggelen túrázni egyet. A nevezésnél a rövid távoknál áll csak a sor, így mi is kivárjuk a magunkét, majd útnak eredünk.
 |
| From Nahát 21 2008 |
 |
| From Nahát 21 2008 |
Az első pont a Szent Mihály-hegy nyerge, ami igencsak magasan van, így rögtön a túra elején durva mászással indítunk.
 |
| From Nahát 21 2008 |
Odáig nincs is nagy gond, míg bele nem futunk egy iskolányi gyerekbe, és elérjük a legszűkebb ösvényt, ami felvezet a pontig.
 |
| From Nahát 21 2008 |
Nem is baj, hogy lassulunk, Timi nincs még bejáródva, küzd a szintekkel keményen. No meg az ösvény is hagy némi kívánnivalót maga után, nem csak szűk, de rettenet ferde, csúszós is.
A pontnál kitörünk a pihenő tömegből, és máris újra szabad az út. Hegyes-tetőn nagyon szép kilátás fogad minket. Innen irány lefelé, Zebegénybe. Az út alatt több helyen van lehetőségünk kikukkantani a fák közül a Dunakanyarra. Micsoda látvány ez innen a magasból!
 |
| From Nahát 21 2008 |
Zebegényben a Kálvárián van a következő pontunk, ahol kisebb csoportok pihengetnek. Itt felmászunk a kilátóba is nézelődni pecsételés után. A panoráma innen is pazarr.
 |
| From Nahát 21 2008 |
Odalent valamilyen rendezvény van, mintha valami kézműves kiállítás/vásár lenne.
 |
| From Nahát 21 2008 |
Lemegyünk a hegy oldalában szerpentinező kis köves úton, majd indulunk kifele a helységből. Lovaskocsis maskarások jönnek velünk szembe az úton, mókásak. :) Amit a lovak maguk után hagytak, az már kevésbé... Innen jó hosszan kellemes szintben haladó út jön, gyönyörű mezőkkel, szép erdővel, patakkal, izgalmas patakátkelésekkel. Ez már tetszik Timinek is a sok szint után.
 |
| From Nahát 21 2008 |
 |
| From Nahát 21 2008 |
 |
| From Nahát 21 2008 |
A következő pontot a Törökmezői halastónál találjuk. Itt egybent etetőpont is van, betolunk egy-két zsírosdeszkát teával.
 |
| From Nahát 21 2008 |
Jól esik, bár a hagymával és a teába valókkal kicsit spóroltak. A ponton sokan pihennek, egy-egy kisebb csapat indul tovább. Mi is így teszünk. Felmászunk a turistaházhoz, és megyünk a kéken tovább. Timinek már beharangoztam jó előre az utolsó nagy mászást, ami nem emlékezett már. A vizesárokba először le kellett mászni, majd onnan jött a nagy kaptató.
 |
| From Nahát 21 2008 |
A felső szakasza volt igazán meredek és nehéz, ahol ráadásként még egy szembe jövő hatalmas gyerekcsapatot is kaptunk nehezítésnek. Szerencsére a fa létránál ők egyesével másztak át szépen sorban a létrán, amíg mi át tudtunk slisszolni a létra alatt a kerítésen lévő résen. ;) Elértünk Köves mezőre, ahonnan aztán már csak le kellett csorogni vissza Nagymarosra.
 |
| From Nahát 21 2008 |
Itt egy új útvonal volt kiszalagozva, nem az, amin még régebben kellett menni. Ez jobb is volt, mert sima volt, nem volt köves, sziklás.
Nagymaroson megkerestük a plébániát, és már kaptuk is az újabb kajaadagot a célban. A rendezők szorgosan dolgoztak, minden dícséret megérdemli őket. Volt miért, nagyon sokan voltak ezen a túrán, és ahogy néztük mindenki jól érezte magát. Ahogy mi is.
További képek itt:
http://picasaweb.google.com/qvic78/NahT212008
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése