Heia Norge!

A magyar csapat felejthető (bár néha _sajnos_ még ez sem mondható el) játéka és távozása után a másik nagy kedvencnek, a norvég válogatottnak szurkoltam. Így volt ez ma is az EB döntő napján, bár az ellenfél, a svéd csapat is rendkívül szimpatikus volt végig... És ami nem kis fegyvertény, ők tudták csak legyőzni a norvégokat a tornán... korábban. Hammerseng-ék azonban kő keményen visszavágtak és elvitték az aranyat így aranyvasárnap. ;) Csak Riegelhuth gyenge játéka volt számomra kis csalódás.
Gratula lányok! Szép volt!!!!
(a videó nem az EB összefoglalója)

Tortúra 65

Idén szakítottam a hagyománnyal és nem otthonról indultam gyalog a Tortúrára. Gyöngyi, Laki, Peti és Feró társaságában Tapolcán szálltunk meg péntek este. Beiktattunk egy nagy kajálást még estére, ami később kicsit megbosszulta magát. Jövőre majd vigyázok. A szállásról reggel nagyon kényelmesen 2 perc alatt értünk át az iskolába, ami mindenképp pozitív dolog. Csípős fagy várt odakint. Alul a téli futónadrágom vettem (most csak magában, nem úgy mint tavaly), felülre 3 réteget. Kesztyűből a vastagabbat. A rajtban a szokásos nyüzsgés volt 6 óra körül, de az emberek többsége gyorsan el is indult. Én pontban 7-kor vágtam neki a távnak. Tempó nem volt igazán tervezve. Szerettem volna jó időt menni, ugyanakkor nem akartam megszakadni, csak egyenletesen menni végig. Így egy nyugis indulótempóval kezdtem. Az elején sok emberrel találkoztam, mert az előzgetés, aztán Bükkszentkereszt után már kezdett ritkulni a mezőny. A havas Bükk csodálatos volt. A Rejtek-Sugaró és a Nagymező különösen! Bánkútra 3:40-nel értem, ami teljesen rendben volt. Kis pihi, kaja pia és kocogtam is tovább a Faktor rét fele. Elkezdett esni a hó, amit be is ígértek az időjósok. Indulásnál nagyon sok futó érkezett éppen, így több nagyobb csapat loholt mögöttem innentől. Tar-kőig egy sporival kerülgettük egymást. Kinéztünk a sziklaszirtre, pont nem volt, de sajnos kilátás sem. Lefele elhúztam, jól lehetett haladni a havas lejtőkön. Az Imó völgyénél értem utól két futót, akikkel nagyjából együtt értünk be Tamáskútra. Itt aztán megint beértek a mögöttünk jövők is, pár perc alatt elég sokan lettünk. Elől indultam, itt még remekül ment minden. A Völgyfőház előtt ért Carlos-ék csapata, ami már elég nagyra duzzadt. Itt éreztem először, hogy lassulok és fáradok. Kicsit visszavettem és maradtam a kényelmes zónában. A porhó taposása plussz energiákat mozgósít meg én meg valahogy nem pihentem rá eléggé a mai napra. Gond azonban nem volt egy szál sem, haladtam szépen továbbra is. A Török út nem egyszerű eset, híresen hosszú és monoton, de már jól ismerem így nálam volt az előny. Rutinnal győztem le az egyhangúságát. Kövesdi-kilátó, majd Várkút jött. A szokásos helyen nem találtam a pontot, kicsit tovább kellett menni, egy másik épületbe húzódtak be a pontőrök. Nem sokat időztem, a hátra levő szakasz innen már nem vészes. Viszont elfáradtam, ezt éreztem, így elég komótosra sikerült, főleg az Egedig tartó út. Az ekkorra már sűrű hóesésnek köszönhetően most gyerekjáték volt lejönni a köves úton. Puha hó lepte és még csak jeges sem volt. A szőlődombok után pedig már Eger várt rám. Még bőven világosban, 15:54-kor értem be a célba. A 9 órán belüli teljesítésnek örültem. Bár ezt előre biztosra vettem, végül épp csak tudtam hozni. Az átlag pulzus 154 lett. A célban klassz hangulat volt, sok ismerőssel, jól teltek az órák, amíg a többiekre vártam. Köszönet a túráért!

Timex adatok

Feró képei

Jeges futás

A mai futásra elvittem magammal az Icebug-ot, hogy kárpótoljam kicsit a hétvégéért. Odalent nagyon zord idő volt -7 fok és erős jeges szél. A pálya nagyrésze jegesre van fagyva, ideális a szögesnek. Nagyon jól tette is a dolgát, egyáltalán nem csúszkált még egy kis agresszív próbálgatásra sem. A vége fele elkezdett esni a hó... vagyis ebben a nagy szélben inkább száguldani, mint esni. :) Jó volt ez a kis levezető, most pihi jön a szombati Tortúráig.

Börzsöny Vulkán 43,5km / 2216m

Kemény volt az idei Vulkán! Amilyennek lennie kellett. ;) Reggel hatalmas hófelhő érkezett felénk és hamar elkezdett szállingózni is. Ez később hóesésbe, majd néhol hóviharba ment át. A terep sok helyen nagyon jeges volt, a szöges cipőm itthon csuklott szerintem egész nap. A lefelékkel ezért nagyon csínján kellett bánni, mindenkinek muszáj volt kicsit visszavenni. Már-már csodával határos módon megúsztam a nagyobb firkálást, pedig többször is igen közel jártam hozzá. A kedvenc mozdulatom az volt, mikor a Miklós-tető oldalában fél lábon csúsztam 1,5 métert lefelé egy elég furcsa pózban mert a masik lábam magasan a levegőben volt. A Fekete-völgyben viszont most megúsztuk a fürdést, pedig tuti fixre vettem a túra előtt. Egy hatalmas fa volt rádöntve a patakra amin át lehetett mászni (miután útugrottam egy elég széles másik patakágat). A legnagyobb kihívás címet szerintem holtversenyben a Holló-kő-Salgóvár szakasz és a Taxi-nyiladék nyerte ma. Előbbin végig tombolt a jeges északi szél hóvihart zúdítva az arcunkba (meg kell hagyni az új Adidas kabátom kiválóan állta a sarat... akarom írni a havat), utóbbira pedig ráesett napközben a hó... és mint tudjuk a hóval borított tükörjégnél aligha van csúszósabb. Rázós menet volt, mégis nagyon simán ment. Végig kontrolláltan, visszafogottan, egyenletesen. Nagyon élveztem. Az átlag pulzusom 160 lett, az időm pedig a 2. legjobb Vulkán időm az eddigi 5-ből: 6:19. Feró is behúzta még éppen 7 órán belül.
Köszönet a rendezőknek a remek túráért (és az órámnak a remek navigálást)!

Timex adatok

Újra itt a tél...

Tegnap előtt még melegrekordok dőltek meg 15, 18 fokkal, most meg -6 van odakint és tombol az északi szél. Holnap Börzsöny Vulkán, továbbra is hideget, nagy szelet, havazást mondanak, ami remekül illeszkedik az eseményhez. ;) Nagyhideghegyen csak pár centi hó van jelenleg, remélem holnap még esik rá bőséggel. Hideg az biztosan lesz, ma délben Pesten 0 fok volt, addig odafent -8... Jó lesz!