Néha a szülinapomra is esik teljesítménytúra (régebben Tortúra, most épp a B50). Néha produkálok jó futást edzés nélkül is. Néha csak úgy történnek jó és meglepő dolgok, váratlan találkozások. Néha szerencsém van. És néha, de csak nagyon ritkán, ez mind egyszerre történik. A mai nap ilyen volt. De miért is ne lett volna ilyen pont egy 21. Balaton 50? :)
Ideális terep, ideális idő. Most nem volt 30+ fok, mint szokott lenni, csak huszon egy-kettő, mérsékelt széllel. A levegő kristály tiszta, a látótávolság szinte végtelen. A 3/4-es nadrág kis zoknival, pólóval kiváló választás volt.
7:40-kor indultam útnak, újra a szokásos útvonalon (a tavalyi jubileumi után). Ahogy általában, most is voltak változások. Például néhol nagyobb susnya volt a megszokottnál. Egy helyen tévedtem el kicsit, ott is azért, mert egyszerűen nem találtam meg az utat. Eltűnt, elveszett. Ez nem sokkal Koloska előtt történt. Aztán például, hogy megszűnt a Lovasi italbolt.
Keresgéltem is a pontot egy darabig mire meglett, mert az sem a szokásos helyen volt emiatt. A Csákány-hegyi pontőrök négy féle házi sütéjét kóstolhattam meg.
Aztán Koloskánál nem készült még el a gyümölcsleves.. :( Megjelent viszont Brigi a semmiből, megveregetve a vállamat. :) Ő a 20-t nyomta sétatempóban.
Fájt a térde felfele, így meg is beszéltük, hogy nem megyünk együtt.. aztán még is az lett belőle, mert felgyorsított (mazochista) és nem hogy tartotta a tempómat, hanem egyenesen diktált. Na ennyit a fájós térdről. Gépember. Bemutattam neki a Fittness hegyet, Ő meg megette ebédre.. ha már leves nem volt. A Recsek tetején a pont megint a kilátóban volt, úgyhogy volt egy kötelező mászása mindenkinek. Fent nem csak a pontőrökkel és a jeges vízzel teli palackokkal találkoztunk, hanem egy génkezelt óriás lódarázzsal is. Szerencsére eldünnyögött magában, nem kereste a társaságot. ;)
A sárga leágazásáig még együtt mentünk, aztán elváltak útjaink.
Az utolsó pontot nem találtam a helyén, túl korán érkeztem.. Az órára pillantva láttaom, hogy 5:21 az időm.. ez szöget ütött a fejembe. Milyen szép is lenne ma (06.21) 6:21 alatt beérni. Az lenne aztán a kerek történet. Neki is iramodtam, és innen kicsit erőltettem a tempót. 1 bringás srác volt előttem. Odébb a senkiföldjén egy egész ménessel találkoztam.
Oda is köszöntem a paciknak, akik kíváncsian figyeltek. Mikor beértem Füredre megint számolgattam. Jó vagyok időben. Túl jó. Lassítottam, hogy esélyesebb legyen a mágikus idő. A végén már csak sétáltam, de így is 6:17-re (PB!) értem vissza a pizzériához. Nyomtam egy köridőt az órán, aztán hagytam még ketyegni. Akkor is úgy állítom le. :)
Juditot még meg kellett várnom, és úgy beszéltük, hogy én addig beugrok a közelben levő
Annagora aquaparkba. Volt szülinapi jegy, ami kemény 100 Ft-omba került. Epic. Lezuhanyoztam, aztán csobbantam a 33 fokos élménymedencében. Comb és vádli hidromasszázs.. ez kell most.
Elmondhatatlanul jól esett. Így kéne befejezni minden futást... :) 5-re visszamentem Juditért és indultunk is hazafele. Volt mit sztorizni az úton... Neki ez volt az első B50-je. Megállapította, hogy túráról írt meghökkentő beszámolók nem csak mendemondák. Ez egy különleges túra. A mai pedig nekem is az volt.
Suunto adatok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése