Búék 20

Már hagyományos évnyitó futásnak tudható be a BÚÉK 20 teljesítménytúra. Korán indultam, még "csak" 200-300-an indultak el a túrán. Feróval a starthelyen találkozok. Neki ez egy felmérő, szóval tudom, hogy tolni fogja nagyon. És azt is, hogy felfelé nem bírom tartani vele a tempót, szóval szólok előre, hogy megyek vele, amíg le nem maradok. 8:05-kor vágunk neki a körnek.

Feró szépen fut felfelé, én hamar elkezdek leszakadozni róla. No, bejött a papírforma. :) Viszont azért próbálom erőltetni én is, ennek az lesz az eredménye, hogy a Határnyeregig teljesen bedurran a vádlim. Elnehezedik a két lábam, mintha ólomlábakat cipelnék magammal. :)) Felsétálok a parkolóig, majd próbálok kocogni tovább felfelé. Mikor meglátom a pontot, még látom, hogy Feró éppen tovaillan felfelé. Nekem 30 perc kellett az első szakaszhoz, neki csak 28.

A lábam nagyon beállt, így még lefelé is nehezebben haladok.. igaz, azért már jobban peregnek a méterek. A túrázókat kerülgetem a jelzésen és meglepődök, hogy most senkit nem látok az aszfalton futni. Ellenben még velünk szembe is jönnek futók az ösvényen. ;) Fenyőgyöngye, majd ismét emelkedő az Árpád kilátóig. Sétát és kocogást váltogatok az előzések közben. Meglepő, milyen jó a terep, nagyobb sárra számítottunk. A kilátóban nézelődnek az emberek, van aki mintha pontot keresne. Az itt nincs. Na spuri lefelé. Átkelek az úton majd rátérek a szűk kis ferde ösvényre, amin elvonatozok a második pontig. Apáthy-szikla.

Innen kezdődik a betonos szakasz, ami annyira nem jó, de legalább most nem csúszik. Leugrálok a Battai lépcsősoron, majd át az Ördögárkon. A villamos átjárótól indul a Zsemlye utca, aminek a végén balra követem a jelzést idén is. Egy pár pont ott tanakodott, hogy merre is kell menni, aztán ahogy elfutottam, jöttek utánam. :) A kis kerülő után ráfordulok a Szerb Antal utcára, amit meg sem kísérelek megfutni felfelé. Fentről lépcsős vágta lefelé. Itt már kezd helyreállni a vádlim, ez jó. Megkerülöm a Ferenc halmot, majd a Dénes utcán kiérek a Budakeszi útra. Óvatos átkelés, majd irány felfelé. Fent idén lemaradtak a szalagok, de így is tudom merre induljak. A pontig egy darab szalagot sem találok, ez nem jellemző erre a túrára... Újabb pecsétet gyűjtök be a János-hegy lábánál.

Irány a Szépjuhászné. Ezen a szakaszon több túrázóval szembetalálkozok.. mikor rákérdeztem, hogy miért csinálják a BÚÉK-t visszafele :) kiderül, hogy a Téli teljesítménytúrán vannak, az is errefele vezet, csak irányban visszafelé. A parkolótól indul megint a csúcstámadás. Ez sem megy valami fényesen. A kilátónál előre érdeklődök a pontőröknél, hogy ez a mi pontunk -e... sosem lehet tudni.. :) Szerencsével járok, kapok pecsétet, aztán spuri lefelé. Itt végre már rendesen haladok, most épp semmi kínja a lábamnak.. gondolom, mikor egy kutyás kiránduló társaságot kell hirtelen kikerülni és a manőver közben kimegy a bokám az egyik kövön. Wááá... :) Még ők is feljajjdulnak. A hegy lábáig, ahonnan a Kis-Hársra indul fel a jelzés, gyakorlatilag lebicegek. Mérges vagyok magamra, hogy lehet így bénázni. Mikor végre kiugrálom a kis kalandot, újra futómozgást produkálok. Wow. A tavalyi időm már nem lesz meg, az biztos.. igaz, ez már az első 500 méteren látszott :P Szóval inkább annak örültem, hogy lassan leérek a Nagy-rétre, ahol megfogom az utsó pontot is. Pecsét.

Innen már nincs messze a cél, még egy egyhe emelkedő, majd egy lejtő választ el tőle. Ezen hamar túllendülök és végül az órám szerint 10:10-kor betoppanok a célhelyiségbe. Itt még egy kis keresgélés, Ferónak gratulálás, majd megkapom a célpecsétet is. Hivatalos időm 10:11 (2:06).

Az elejét leszámítva jó kis futás volt. Nem kellett volna olyan gyorsan kezdenem, csak rosszabb volt utána. Feró nagyon szépet ment, 1:59 lett az ideje. Grat! Na BÚÉK mindenkinek!

Most odakint tombol az északi szél és hül a levegő. Lassan indulok a BHTCS-re, jó kis móka lesz. Most kivételesen sietős lesz, mert vasárnap még egyéb dolgaim is vannak.