Node ha már múlt héten olyan jót futottam a Maxin esőben, gondoltam most is elmegyek lazázni egyet ide a közelbe. Az ICEBUG ott figyelgetett a kamrában, és mikor benyitottam olyan sóvárogva nézett rám (én meg rá), hogy rögtön ki is kaptam. Nem is lehetne jobb alkalmat találni a próbára, mint egy jó kis vizes, saras futást. ;)
Tegnap már kiötöltem, hogy a Piros végéből fogok futni egy darabot oda-vissza. Csak, hogy összekössem a jót a hasznossal. Már csak az volt a kérdés, hogy honnan induljak. Tegnap még úgy voltam vele, hogy Budaörsön hagyom a verdát és onnan indulok, de reggel elindultam és valahogy mégis Normafán kötöttem ki. :D Hiába no, a Skodával is élvezet hegyet mászni...
Az eső esett, nem is voltak sokan a parkolóban még. Felhúzom a szögest, aztán indulok is a János-hegy irányába. Az első benyomások ilyesfélék: hű de merev, hű de robosztus, tartja a bokám is, úh nyomja is kicsit, eszi a terepet. Kemény talajon nem jó futni benne, de földön, füvön nagyon otthon érzi magát. A parkolóig összebarátkozunk. Ott aztán rátérek a piros sávra és hosszan gurulok lefelé. Makkosmárián megtalálom az EKF túra egyik ellenőrző pontját. :) Túrázókkal is összefutok menet közben. Sokan mondjuk nincsenek, de ilyen időben nem is csodállom. Jól esik a kocogás. Nem mondom, hogy a Maxi sebeinek már nyoma sincs, de érzésre minden okés. A Végvári-sziklától jönnek az emelkedők is, hogy kicsit változatosabb legyen a terep. Útközben hatalmas gombamezőkre bukkanok. Érdekes, hogy milyen szabályos formációkban nőttek ki a földből.
Közeledek Budaörshöz, balra a fák között már le is látok a völgyben elterülő házakra. Az első utcákig futok csak le, aztán el is indulok visszafele. Kezd elállni az eső, bár a fákról még így bőséggel esik le a víz. Most több túrázóval találkozok, még ismerősöket is üdvözölhetek. Visszafele több az emelkedő, így valamivel több időbe is telik visszaérni a libegőhöz. Innen Normafáig több futóval találkozok, mint az egész úton eddig. Már a nap is elő-elő bújik a felhők mögül, mire visszaérek egész jó idő lesz. Hát ez kellemes volt.
Nyújtok egy kicsit, aztán a Rétes büfében veszek egy mákos rétest. Nyamm, ez nagyon finom! Visszamegyek a kocsihoz átöltözni. A cipő nagyon jól viselkedett, egyedül ferde úton kellemetlen benne menni kicsit, mert akkor a merev magas oldalfala nyomja a bokám környékét. Ezt leszámítva nagyon kényelmes. A terepet remekül tompítja és csodásan kapaszkodik. A vízállóságára sem lehet egy szavam sem, tökéletesen száraz maradt a lábam. Direkt fehér zokniban jöttem, hogy jobban lássam az eredményt...
Igaz, sem az eső, sem a futás nem tartott túl sokáig. Mindenesetre biztató.
Ja, jut eszembe.. Ilyen lett a fólia:
:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése