Stefán ajánlotta a melóhelyen ezt a versenyt. Korábban nem hallottam róla, de tetszett a szerény rendezés a leírás alapján és a helyszín is. A Csepeli Dunapart gyönyörű. Ezt már korábbi bringás tapasztalatokból tudom. Futni még nem futottam erre, itt volt az ideje.
A Rajt a Csepeli ifjúsági táborban volt, ami egy nagyon kellemes hely. Remek parkolási lehetőség, bőséges hely a rendezvénynek, és egy karnyújtásnyira van a Duna.
Tömeg nem volt, ez nem egy BSI-s rendezvény, aminek én nagyon örültem. A nevezési díj is csak jelképes összeg volt, látszik, hogy itt nem a bevétel a lényeg, szívből rendeznek. És ezt tényleg érezni lehetett végig. Először az ovis futam indult, 500m, majd a bölcsis (lábon, kézben, babakocsiban) 80m (erre eljöhetett volna a kislányom is... na majd jövőre!), majd a 3,7km középtáv és végül kicsivel 11 után indult a 10km. Ez utóbbi kettőn volt chip-es időmérés, pénzletét nélkül! No ilyet sem láttam még.
A táborból kicsit másképpen jutottunk ki, mint az gondoltam volna, körülményesebb is volt, de belefért. Aztán jött a Dunapart. Féltem a tempótól már előre.. elszoktam én már a sík versenyektől... :) Így egy héttel a K100 előtt pedig nem szabad semmi meggondolatlanságot tennem a pályán. Ez azt jelentette, hogy visszafogott kezdés, aztán majd meglátom hogy megy... ha tudok gyorsítok, ha nem akkor kibekkelem a távot nyugiban. Ez volt a taktika, és a dolog remekül indult. A pálya földút, murva, kövesút és pocsolyák kis sárral a tegnapi eső után. Ez feküdt, mondanom sem kell. Lényegében ez egy terepfutás itt kérem! Igaz szint nincs, de akár terepfutó cipőben is bátran lehet teljesíteni. Persze én is abban jöttem (mivel aszfaltos cipőm nincs), de a legszolídabban, ami pont ilyen lagymatag terepre való... ez persze a 10-es Trabucco. Asics pajtás pedig tette a dolgát. Ahogyan én is.
Az első fordító 3km-nél volt, egy dombot kellett megkerülni (ilyet! mikor meg is mászhattuk volna...). Itt éreztem, hogy remekül megy, gyorsíthatok. Igaz még be sem voltam melegedve, de ez van, ilyen egy tíz kilis verseny. Egyesével kezdtem leszedni az előttem futókat. A hátam mögött viszont páran kapaszkodtak, együtt kezdtük meg az előzéseket. Visszafele kicsit éreztette magát a szél, de nem volt vészes. Az időjárásra semmi panasz nem lehetett. Tizenegy-két fok lehetett, igazi futóidő. Alulra a térdnadrágot húztam, felül 2 technikai réteg egy póló és egy vékony termó (aminek az ujját már az elején feltűrtem). Necces volt, de még pont nem volt sok. A hátam mögül a női harmadik feljött és befogott, de mivel én is gyorsultam közben folyamatosan, nem jutott messzire. A távolban volt a motivációja, egy kislány (számomra totál döbbenet) iszonyatosan nyomta. És iszonyatosan pici (és láthatóan profi) volt. Lassan, de biztosan értük be és még pár idősebb versenytársat a második fordulóig (8km). Innen a kis hídig kellett visszafutni a már ismert úton, majd egy nagy jobbossal kitereltek minket a műútra és a maradék métereket ott nyomtuk le. A lányok itt gyújtották be a rakétákat, olyan hajrát nyomtak le ( verseny a második helyért ), hogy én csak pislogtam. Esélyem sem volt tartani velük a tempót. Még így is tervezett időn belül jöttem be, 45:20 lett a vége. Jól sikerült. A pulzusgörbém monoton növekvő lett, brutál. Az átlag 179.
A befutó csomag a nevdijnak megfelelően szerény volt, de nem az a lényeg. Izót és vizet lehetett vételezni frissítésként. Pihentem kicsit, majd még megvártam az eredményhirdetést és a tombolát is, ahol értékes nyereményeket sorsoltak ki. Ajándéktárgyat nem nyertem, csak élményeket, de azt is köszönöm szépen a rendezőségnek. Ez klassz volt. Jövőre is itt a helyem, de akkor már a családot sem hagyom otthon.
Timex adatok
Több infó a versenyről:
http://www.csefusz.hu
Eredménylista:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése