Tisza-tó

A bátyám vetette fel, hogy vasárnap elmehetnénk a Tisza-tóra egy kis motoros vízi túrára. A frissen szerzett motoros jogsim ugyan nem kell a dologhoz, mert csak 4 kw-os motorokkal szerelt csónakokat lehet bérelni a tavon, de gyakorlásnak ez is jó. Meg is örültem az ajánlatnak, nagyon jól hangzott. Régóta szerettem volna már eljutni arra a vidékre, de eddig még nem jött össze. Ricsiék már többször voltak, így van már helyismeretük. A motoros csónakázás meg szintén vonzott.


Reggel két autóval indultunk, mert mi Timivel délután Pestre indulunk tovább. Mezõkövesden hagyjuk az egyik autót, onnan már együtt utazunk Poroszlóig. Nem volt elõre kiszemelt kikötõ, ahonnan bérelni akartunk, de a terv az volt, hogy elõször szétnézünk itt Poroszlón. Itt van több kikötõ is. Ha nem találunk megfelelõt, akkor átmegyünk Tiszafüredre. Igaz, az kicsit macerásabb lenne, mivel pont árad a Tisza, így a folyóról nem lehet behajózni a csatornákon át a tóra, csak sólyakapun keresztül.

Az utunk egyenesen a Csicsman kikötõbe vezetett. Érdeklõdtünk, hogy van -e csónak és mennyiért vihetnénk. Szép napos idõ volt, sokan voltak kint a tónál. Nem is volt már sok kiadó csónak, de akadt egy szép nagy, aminek még ponyva teteje is volt:

Ez egy katonai rohamcsónak volt, amit a kikötõben röviden csak úgy neveztek, hogy RoCsó. Tetszett mindenkinek a csónak, úgyhogy meg is ismerkedtünk vele. Elmagyarázták hogy mûködik a motor és hogy mit hol találunk. Járt hozzá térkép is, amin minden fontos információ megtalálható volt. Timinek kértünk egy mentõmellényt is. :) A kis Yamaha motor nagyon kezes volt, szépen elindultunk vele. Igaz, kanyarodásnál nagyon szokatlan volt, hogy a gázkar rajta van a kormányrúdon, és nagyon könnyen eltekertem akaratlanul is. A tanuló motorosomon ez teljesen másképpen mûködött.

A táj gyönyörû mindenfelé, hatalmas nádasok és tavirózsások mindenfelé.

A Kis-Tiszán indultunk el dél felé, a Poroszlói medence belsejébe. Útközeben jelzõtáblák mutatták a különbözõ túraútvonalakat, meg, hogy mit merre találunk:

Mindenféle madarakat figyelhettünk meg a természetes környezetükben:

Utunk leg izgalmasabb része az volt, mikor a kijelölt útvonalról letértünk a medencébe. Ezen a részen rengeteg fa és fatönk rejtõzött a víz alatt, nagyon figyelnünk kellett, hogy nehogy rámenjünk valamelyikre:



Itt nagy felületen vízinövények borították a tavat, egy helyen át is kellett törnünk az utat, mert körbevettek. :P
Volt aztán jó kis hajócsavar tisztogatás... Leszedegettük a feltekeredett dzsindzsát, utána már újra volt tolóerõnk. Találtunk egy visszavezetõ bejáratot a hajóútra, el is indultunk arrafelé. Itt próbálta ki Ricsi is a motorozást. Hirtelen azonban egy tompa csattanást hallottunk, és megálltunk. Sajnos sikerült ráfutnunk egy víz alatt levõ fára, ami ugyan ki nem látszott a vízbõl, de a teteje ott volt a vízfelszín közelében. Nem is bírtunk letolatni róla a motorral, úgy fennakadtunk. Az egyik lapáttal próbáltam benyúlni a csónak alá, és lelökni róla magunkat, de nem értem el, mélyen hátul és alul lehetett. Végül megpróbáltuk leforgatni róla a motor segítségével oldalra, és ez bejött. Lejjebb csusszantottuk a csónakot, így már le tudtunk tolatni róla. A hátra lévõ pár távot a csatorna bejáratáig fokozott figyelemmel tettük meg, de több fennakadás nem volt. Huh..

Visszafelé menet egy szép kis kilátót láttunk meg egy szigeten. Nagyon szûk vízi ösvény vezetett oda a dús növényzet között. Úgy döntöttünk, hogy bepróbálkozunk. Nagy igyekezettel próbáltam végignavigálni az ösvényen a csónakot, ami elég jól sikerült is. Pont voltak a kikötõhelynél egy másik csónakkal, de elfértünk mellettük.

Kikötöttünk, rögzítettük a ladikot. A másik társaság pont indult. A szigeten egy kis barátságos ösvény vezetett a kilátóig, ahonnan nagyon szép kilátás nyílt a tóra.

Itt kicsit megpihentünk, ettünk, ittunk. Most már meleg volt rendesen, legfõképpen Timinek a mentõmellényben. Kérdeztem is, hogy miért nem hagyta a csónakban, de azt mondta olyan jól megbarátkozott vele, hogy nem veszi le. Mikor visszamentünk a csónakhoz már újabb csapat érkezett befelé. Váltottuk egymást.
Vissza indultunk a Kis Tiszán a másik irányba, a tanösvény felé. Itt láthattam élõben is hajóút kijelölõ táblákat:

A Kis Tiszán aztán visszafordultunk, mikor megláttam a térképen, hogy a Porong tavára motoros csónakkal nem lehet bejutni. Kis túránk végén még elcsónakáztunk a tanösvényes sziget másik kikötõjébe is, majd ki a nyílt vízre. Elmentünk a 33-as út hídjának pillérjeinek vonaláig, ott fordultunk vissza a kikötõ irányába.

Kikötöttünk, leadtuk a járgányt. Utána még elmentünk enni egyet a híd lábánál levõ étterembe.

Egy remek kis nap volt a mai, nagyon tetszett a táj vadsága, ide biztosan visszatérünk majd még. Majd, ha nem lesznek lezárva a csatornák a nagy Tisza felé.